Munkaidő-kedvezmény elszámolása


Helyesen számoljuk-e el az 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 138/A. § (1) bekezdése alapján az apát megillető 5 munkanap munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díjat? Az eddigi gyakorlat során a távolléti díjat bérköltségként számoltuk el, a 305/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján benyújtott igényünkre folyósított összeget pedig egyéb bevételként. Felvetődött az elszámolásnak az a módja is, hogy ezen távolléti díjak összege, mint költségvetési kiutalási igény kerüljön elszámolásra az egyéb követelések között, a pénzügyi teljesítéskor ezen összegek kiegyenlítése könyvelendő. Ezen elszámolás a munkáltatót terhelő költségek szempontjából áttekinthetőbb, de a járulékok elszámolása külön figyelmet kíván meg. Melyik elszámolás a helyes?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. március 31-én (103. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2103

[…] munkaidő-kedvezmény címén fizetett távolléti díj. Az Szt. 79. §-ának (2) bekezdése alapján a bérköltség elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek. Így helyesen számolták el bérköltségként a gyermeke születése esetén az apát megillető 5 munkanap munkaidő-kedvezmény címén fizetett távolléti díjat. A 305/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet arról szól, hogy a gyermeke születése esetén az apát megillető munkaidő-kedvezménnyel összefüggő költségek megtérítésének milyen feltételei, követelményei vannak. A költségek megtérítése nem azt jelenti, hogy a társaságnak csak "postás" szerepe van, mert a megtérítendő összeget más állapítja meg. A társaság csak a munkaidő-kedvezmény címén megfizetett összeget és annak járulékait igényelheti. Így a kérdésben szereplő második elszámolási mód nem alkalmazható, a költségvetéssel szembeni követelésként a munkaidő-kedvezmény címén kifizetett összeget nem lehet elszámolni. Nem lehet elszámolni azért sem, mert az ellentmond a bruttó elszámolás […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.