Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. június 9-én (108. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2227

[…] számlára átvezetni, hanem az Szt. 76. §-ának (2) bekezdése alapján saját előállítású eszközök aktivált értékeként először készletre kell venni (mint szolgáltatást) (T 271 – K 582), és az így aktivált értéket kell a bérjárulékok között elszámolni (T 564 – K 271). Így a bérköltségként elszámolt ösztöndíj nem lesz béralapot csökkentő tétel. Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 178. számában – 2008.06.26.): Olvasónk szerint a szakképzési hozzájárulás elszámolásával kapcsolatosan eltérő módon válaszoltunk a 2227. és 1780. kérdésekre, illetve a 3598. kérdésre adott válaszban. Az előbbiekben azt írtuk, hogy a szakképzési hozzájárulásnak megfelelő összeget, függetlenül a bruttó kötelezettség teljesítési módjától, az év végén az 564. számlára át kell vezetni, míg a 3598. kérdésre adott válaszban csak a pénzügyileg rendezett összegeket és a fejlesztési támogatásként történő eszközátadást rendeltük ide. Melyik eljárás a helyes? – kérdi olvasónk. Tisztelt Olvasó! Valójában mind a kétféle elszámolás mellett lehet érveket és ellenérveket felsorakoztatni. A korábbi módszer mellé például azt, hogy az 564. számla teljes összegében tartalmazza a szakképzési hozzájárulás összegét, a bruttó kötelezettséget. Ez azonban nem minden esetben igaz, mivel a gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszközök beszerzése esetén a beszerzési érték is beletartozhat a bruttó kötelezettség teljesítésébe, és azt nem lehet költségként – általában – a beszerzéskor elszámolni, így a saját előállítású eszközök aktivált értékeként sem lehet számításba venni, tehát nincs lehetőség a bruttó kötelezettségnek az 564. számlán való kimutatására. A 3598. kérdésre adott válasz mellett szól az Szt. 76. §-ának […]