Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. július 21-én (110. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2258

[…] átruházásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból (a továbbiakban: a vagyoni értékű jog átruházása) keletkező jövedelem után a 2003. és 2004. években 20 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. Ezen adómérték a 2005. évtől 25 százalék. Az ingatlan és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) a földhivatalhoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerződés kelt. Az ingatlan és a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevételnek minősül az eladási ár, a cserébe kapott dolognak a szokásos piaci értéke. Az ingatlan, a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmet úgy kell meghatározni, hogy a bevételből le kell vonni azokat a kiadásokat, amelyek az eladott ingatlannal összefüggésben az eladónál felmerültek. Így levonható a megszerzésre fordított öszszeg (amennyiért a ingatlant, a vagyoni értékű jogot megvették), levonható az ingatlan megszerzésével kapcsolatban felmerült kiadás (például megfizetett illeték), az eladásra kerülő ingatlanon elvégzett értéknövelő beruházás költsége (az ingatlan értékét, állagát megóvó ráfordításokon felül az ingatlan forgalmi értékét növelő ráfordítás, például a fűtés korszerűsítése, kerítés építése) és az ingatlan, a vagyoni értékű jog eladásával kapcsolatban felmerült kiadás (például a hirdetések díja). A jövedelem meghatározásánál nem lehet figyelembe venni azokat a kiadásokat, amelyeket a magánszemély valamely tevékenységéből származó bevételével szemben korábban már költségként elszámolt. A megszerzésre fordított összeg attól függően határozható meg, hogy az eladásra kínált ingatlant, vagyoni értékű jogot a magánszemély milyen módon szerezte. Ha az ingatlant, a vagyoni értékű jogot vásárolta, akkor az ingatlan, a vagyoni értékű jog vásárlásakor kötött szerződésben vételárként feltüntetett összeget kell megszerzésre fordított összegnek tekinteni. Ha az ingatlant, a vagyoni értékű jogot örökségként szerezte a magánszemély, vagy ajándékba kapta, akkor a megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításánál figyelembe vettek. Ha az ingatlanhoz, a vagyoni értékű joghoz csere útján jutott a magánszemély, akkor a cseréről szóló szerződés szerinti érték, de ha ez nincs feltüntetve, akkor az az érték, amelyet az illeték megállapításánál figyelembe vettek. Ha az eladásra szánt ingatlant a magánszemély az önkormányzattól bérlőként vásárolta meg, akkor megszerzésre fordított összegnek a szerződésben szereplő tényleges vételárat kell tekinteni. Az ingatlanért, a vagyoni értékű jogért kapott összeg 25 százalékát […]