Céltartalék ki nem vett szabadságra
Kérdés
Lehetséges-e a magyar számviteli előírások alapján a munkavállalók által a mérlegfordulónapig ki nem vett, az üzleti évre járó szabadság fedezetére céltartalékot képezni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. január 5-én (120. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2450
[…] követő év június 30-áig, kollektív szerződés rendelkezése esetén a tárgyévet követő év december 31-éig, b) a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. A b) pontban szereplő rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet. A leírtakból következően a mérlegfordulónapig ki nem adott szabadságot a mérlegfordulónapot követően ki kell adni. A következő évben kiadott szabadság időtartamával a következő év hasznos időalapja (munkanapjainak a száma) nem nő meg, emiatt többletköltség nem merül fel, nincs miért céltartalékot képezni. Nem lett volna több a tárgyidőszak költsége sem, ha a tárgyévre járó szabadságot a tárgyévben kiadják, legfeljebb a közvetlen és közvetett költségek egymáshoz viszonyított aránya lenne más, kis mértékben eltérő. A mérlegfordulónapig ki nem vett, az üzleti évre járó szabadság fedezetére akkor kellene céltartalékot képezni, ha a tárgyévben ki nem vett szabadságot a következő évben nem lehetne (nem kellene!) kiadni, azt pénzben kellene megváltani. A szabadság pénzbeli megváltására az Mt. 136. §-ának (1) bekezdése […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. január 5-én (120. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2450
[…] követő év június 30-áig, kollektív szerződés rendelkezése esetén a tárgyévet követő év december 31-éig, b) a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. A b) pontban szereplő rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet. A leírtakból következően a mérlegfordulónapig ki nem adott szabadságot a mérlegfordulónapot követően ki kell adni. A következő évben kiadott szabadság időtartamával a következő év hasznos időalapja (munkanapjainak a száma) nem nő meg, emiatt többletköltség nem merül fel, nincs miért céltartalékot képezni. Nem lett volna több a tárgyidőszak költsége sem, ha a tárgyévre járó szabadságot a tárgyévben kiadják, legfeljebb a közvetlen és közvetett költségek egymáshoz viszonyított aránya lenne más, kis mértékben eltérő. A mérlegfordulónapig ki nem vett, az üzleti évre járó szabadság fedezetére akkor kellene céltartalékot képezni, ha a tárgyévben ki nem vett szabadságot a következő évben nem lehetne (nem kellene!) kiadni, azt pénzben kellene megváltani. A szabadság pénzbeli megváltására az Mt. 136. §-ának (1) bekezdése […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
