Munkahelyi étkeztetés saját konyhán
Kérdés
Konyhát is üzemeltető vendéglátó-ipari kft. alkalmazottai számára természetbeni juttatásként biztosítja a munkahelyi étkezést. Az egy dolgozó által elfogyasztott étel értékét úgy határozzák meg, hogy kiszámítják az egy adag elkészítéséhez felhasznált különböző nyersanyagok értékét, és ezt számolják el személyi jellegű egyéb kifizetésként. Helyes az így kiszámított önköltségi ár? Mi lesz az áfafizetés alapja, ha a kiszámított önköltségi ár a külsősök által fizetendő menüár 40-50%-a vagy 60-70%-a?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. március 16-án (125. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2549
[…] személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni (T 552 – K 271, 467 és T 271 – K 582). Mi legyen az áfafizetési kötelezettség alapja? A munkahelyi étkeztetés természetbeni juttatásnak minősül. Adómentes természetbeni juttatás az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja szerint a munkahelyi étkeztetésnek a havi 9000 forintot nem meghaladó része. Az Szja-tv. 69. §-ának (2) bekezdése alapján természetbeni juttatás révén a magánszemély által megszerzett bevételnek (jövedelemnek) azon összeg minősül, amely megegyezik az ingyenesen vagy kedvezményesen jutatott termék, szolgáltatás szokásos piaci értékével, illetve abból azzal a résszel, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A leírtakból következik, hogy a havi 9000 Ft összegű adómentes természetbeni juttatással való összehasonlításhoz (az adóköteles természetbeni juttatás értékének megállapításához) a saját konyhán biztosított munkahelyi étkeztetés értékét a szokásos piaci ár (a külső igénybevevők által fizetett összegek) alapján kell meghatározni, függetlenül a munkahelyi étkeztetés tényleges költségeitől (az csak valójában a személyi jellegű egyéb kifizetések közötti elszámoláshoz szükséges). Ha viszont az Szja-tv. szerint a magánszemély által megszerzett bevétel az ingyenesen vagy kedvezményesen adott munkahelyi étkeztetés szokásos piaci értéke, akkor a szokásos piaci értékből (az étkeztetést igénybe vevő külsők által fizetett összegből) a fizetendő áfa összege is meghatározható és elszámolható (T 552 – K 467). A munkahelyi étkeztetés áfatartamára […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. március 16-án (125. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2549
[…] személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni (T 552 – K 271, 467 és T 271 – K 582). Mi legyen az áfafizetési kötelezettség alapja? A munkahelyi étkeztetés természetbeni juttatásnak minősül. Adómentes természetbeni juttatás az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja szerint a munkahelyi étkeztetésnek a havi 9000 forintot nem meghaladó része. Az Szja-tv. 69. §-ának (2) bekezdése alapján természetbeni juttatás révén a magánszemély által megszerzett bevételnek (jövedelemnek) azon összeg minősül, amely megegyezik az ingyenesen vagy kedvezményesen jutatott termék, szolgáltatás szokásos piaci értékével, illetve abból azzal a résszel, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A leírtakból következik, hogy a havi 9000 Ft összegű adómentes természetbeni juttatással való összehasonlításhoz (az adóköteles természetbeni juttatás értékének megállapításához) a saját konyhán biztosított munkahelyi étkeztetés értékét a szokásos piaci ár (a külső igénybevevők által fizetett összegek) alapján kell meghatározni, függetlenül a munkahelyi étkeztetés tényleges költségeitől (az csak valójában a személyi jellegű egyéb kifizetések közötti elszámoláshoz szükséges). Ha viszont az Szja-tv. szerint a magánszemély által megszerzett bevétel az ingyenesen vagy kedvezményesen adott munkahelyi étkeztetés szokásos piaci értéke, akkor a szokásos piaci értékből (az étkeztetést igénybe vevő külsők által fizetett összegből) a fizetendő áfa összege is meghatározható és elszámolható (T 552 – K 467). A munkahelyi étkeztetés áfatartamára […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
