Belföldi eladó német vevőnek Horvátországba szállít
Kérdés
Vállalatunk belföldi adóalanyként egy németországi vevőnek értékesít oly módon, hogy az árut nem Németországba, hanem Magyarországról közvetlenül Horvátországba szállítja. A vámkezelés már a német cég által a horvát cég felé kiállított számla alapján történik. A magyar cég ("A") számlázhat-e a közbenső vevő ("B") felé adómentesen (a számlán feltüntetve a német cég közösségi adószámát)? A magyar cég bevallásában ez az értékesítés Közösségen belülre történő értékesítésnek vagy exportnak minősül?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. április 13-án (127. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2594
[…] rendelkezés értelmében láncügyleteknél csak az egyik értékesítés teljesítési helyét lehet megállapítani az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése alapján.] Az Áfa-tv. 14. §-ának (5) bekezdését kell alkalmazni a termékértékesítés teljesítési helyének megállapításához, amennyiben az értékesítendő/értékesített terméket nem adják fel, nem fuvarozzák, vagy a termék fuvarozására nem az adott értékesítésben részt vevő eladó és vevő közötti szerződés, megállapodás alapján kerül sor. A konkrét esetben tehát A elad B-nek egy terméket, melyet B továbbértékesít C-nek, és a termék A telephelyéről közvetlenül C telephelyére kerül. (A magyar, B német, C horvát adóalany.) Abban az esetben, ha A fuvaroz vagy fuvaroztat, a rendelkezés szerint A és B közötti értékesítés teljesítési helyét kell meghatározni a fuvarhoz társítottan. Így A termékértékesítésének teljesítési helye a fuvar indulásának helye, vagyis Magyarország. Tekintettel arra, hogy B értékesítése időben A értékesítését követi, B értékesítésének teljesítési helyét a fuvar rendeltetési helye határozza meg, amely ez esetben Horvátország lesz. Ez esetben az utolsó belföldi rendeltetési helyű termékértékesítést A végezte, tehát ha az egyéb feltételek is fennállnak, az ő értékesítése lehet exportértékesítésként adómentes. Abban az esetben, ha C fuvaroz vagy fuvaroztat, az a termékértékesítés, melyhez a fuvart társítani kell, B értékesítése C felé, így B értékesítésének teljesítési helye a fuvar indulásának helye, vagyis Magyarország. A értékesítése megelőzi B értékesítését időben, így […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. április 13-án (127. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2594
[…] rendelkezés értelmében láncügyleteknél csak az egyik értékesítés teljesítési helyét lehet megállapítani az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése alapján.] Az Áfa-tv. 14. §-ának (5) bekezdését kell alkalmazni a termékértékesítés teljesítési helyének megállapításához, amennyiben az értékesítendő/értékesített terméket nem adják fel, nem fuvarozzák, vagy a termék fuvarozására nem az adott értékesítésben részt vevő eladó és vevő közötti szerződés, megállapodás alapján kerül sor. A konkrét esetben tehát A elad B-nek egy terméket, melyet B továbbértékesít C-nek, és a termék A telephelyéről közvetlenül C telephelyére kerül. (A magyar, B német, C horvát adóalany.) Abban az esetben, ha A fuvaroz vagy fuvaroztat, a rendelkezés szerint A és B közötti értékesítés teljesítési helyét kell meghatározni a fuvarhoz társítottan. Így A termékértékesítésének teljesítési helye a fuvar indulásának helye, vagyis Magyarország. Tekintettel arra, hogy B értékesítése időben A értékesítését követi, B értékesítésének teljesítési helyét a fuvar rendeltetési helye határozza meg, amely ez esetben Horvátország lesz. Ez esetben az utolsó belföldi rendeltetési helyű termékértékesítést A végezte, tehát ha az egyéb feltételek is fennállnak, az ő értékesítése lehet exportértékesítésként adómentes. Abban az esetben, ha C fuvaroz vagy fuvaroztat, az a termékértékesítés, melyhez a fuvart társítani kell, B értékesítése C felé, így B értékesítésének teljesítési helye a fuvar indulásának helye, vagyis Magyarország. A értékesítése megelőzi B értékesítését időben, így […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
