Ügynöki tevékenység elszámolása
Kérdés
Nagykereskedelmi tevékenység végzésére jogosult társaság (a megbízó) a termékeit megbízott útján értékesíti. Az értékesítésről kiállított számlán eladóként a megbízó neve szerepel, így az árbevétel e megbízónál kerül elszámolásra. A megbízottat ügynöki jutalék illeti meg. A megbízónál felmerült összes költség szerződés alapján átszámlázásra kerül a megbízottra. A megbízott az ügynöki tevékenységet alvállalkozók bevonásával látja el. A megbízott az alvállalkozók részére ügynöki jutalékot fizet. Az értékesítési tevékenység ellátásához szükséges eszközöket a megbízó biztosítja. A felmerülő költségekről az alvállalkozók a megbízó nevére szóló számlát kérnek. Szabályos-e a megbízó részéről a költségek teljes összegének az áthárítása? Az ügynöki jutalék tartalmazza az áthárított költségek összegét is. Helyes ez így? Ha igen, akkor a megbízott továbbszámlázhatja azt az alvállalkozókra?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. január 25-én (144. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2928
[…] kerül, azaz az "A" társaságnál. Ezért az Szt. előírásaival ellentétes az a kérdésben leírt gyakorlat, hogy az "A" társaság a nála felmerült összes költséget leszámlázza az ügynökre, a megbízottra, a "B" társaságra. Azért is jogszabályellenes ez a gyakorlat, mert az ügynök, a "B" társaság semmiféle termelőtevékenységet nem végzett, termékértékesítéshez kapcsolódó bevétele nincsen, és ezért helytelen az is, hogy a "B" társaság nem az ügynöki tevékenység ellenértékét számlázza, hanem az áthárított költségek fedezetét is az "A" társaság felé. Alapvető követelmény, hogy az eladó, a szolgáltatásnyújtó az eladott termékek, a nyújtott szolgáltatások ellenértékét számlázhatja és számolhatja el árbevételként. A kérdésben felvetettekre adandó további válasz előtt utalni kell arra, hogy a Ptk. előírásaiból következően az ügynöki tevékenység alvállalkozói tevékenységként nem folytatható. Az adott esetben az ügynök (a "B" társaság) megbízhat ezzel a feladattal, igénybe vehet ezen feladat ellátására másokat, de azokat nem lehet alvállalkozónak nevezni, és a tevékenységük a számviteli előírások szerint sem minősül alvállalkozói tevékenységnek. (A válaszban nevezzük ezen "alügynököket" "C" társaságnak.) Így a "B" társaság által megbízott "C" társaságok közötti szerződéses kapcsolat alapján a "C" társaságok ügynöki jutalékot számláznak a "B" társaság felé, amelyet a "B" társaság igénybe vett szolgáltatások költségeként számol el. A "B" társaság is csak az ügynöki jutalékot (nyilvánvalóan a "C" társaságok ügynöki jutalékát is magában foglaló jutalékot) számlázhat az "A" társaság felé, amelyet az "A" társaság igénybe vett szolgáltatások költségeként számol el. Értelmezhetetlen a kérdésnek az a része, hogy az "alügynökök", a "C" társaságok a felmerülő költségekről a megbízó "A" társaság nevére szóló számlát kérnek. Az Áfa-tv., az Szt. tételes előírásait sértik meg ezzel, ha az általuk felhasznált anyagok, igénybe vett szolgáltatások számláin nem a vevők (felhasználók) nevei szerepelnek, ha ezek bekerülési értékei nem a "C" társaság költségei […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. január 25-én (144. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2928
[…] kerül, azaz az "A" társaságnál. Ezért az Szt. előírásaival ellentétes az a kérdésben leírt gyakorlat, hogy az "A" társaság a nála felmerült összes költséget leszámlázza az ügynökre, a megbízottra, a "B" társaságra. Azért is jogszabályellenes ez a gyakorlat, mert az ügynök, a "B" társaság semmiféle termelőtevékenységet nem végzett, termékértékesítéshez kapcsolódó bevétele nincsen, és ezért helytelen az is, hogy a "B" társaság nem az ügynöki tevékenység ellenértékét számlázza, hanem az áthárított költségek fedezetét is az "A" társaság felé. Alapvető követelmény, hogy az eladó, a szolgáltatásnyújtó az eladott termékek, a nyújtott szolgáltatások ellenértékét számlázhatja és számolhatja el árbevételként. A kérdésben felvetettekre adandó további válasz előtt utalni kell arra, hogy a Ptk. előírásaiból következően az ügynöki tevékenység alvállalkozói tevékenységként nem folytatható. Az adott esetben az ügynök (a "B" társaság) megbízhat ezzel a feladattal, igénybe vehet ezen feladat ellátására másokat, de azokat nem lehet alvállalkozónak nevezni, és a tevékenységük a számviteli előírások szerint sem minősül alvállalkozói tevékenységnek. (A válaszban nevezzük ezen "alügynököket" "C" társaságnak.) Így a "B" társaság által megbízott "C" társaságok közötti szerződéses kapcsolat alapján a "C" társaságok ügynöki jutalékot számláznak a "B" társaság felé, amelyet a "B" társaság igénybe vett szolgáltatások költségeként számol el. A "B" társaság is csak az ügynöki jutalékot (nyilvánvalóan a "C" társaságok ügynöki jutalékát is magában foglaló jutalékot) számlázhat az "A" társaság felé, amelyet az "A" társaság igénybe vett szolgáltatások költségeként számol el. Értelmezhetetlen a kérdésnek az a része, hogy az "alügynökök", a "C" társaságok a felmerülő költségekről a megbízó "A" társaság nevére szóló számlát kérnek. Az Áfa-tv., az Szt. tételes előírásait sértik meg ezzel, ha az általuk felhasznált anyagok, igénybe vett szolgáltatások számláin nem a vevők (felhasználók) nevei szerepelnek, ha ezek bekerülési értékei nem a "C" társaság költségei […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
