Részvények cserearánya
Kérdés
Kiválás esetén hogyan kell értelmezni a Gt. 281. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti részvények cserearányát? Ha átalakulás előtt a jegyzett tőke 50 M Ft (10 db 5 M Ft névértékű részvény), a saját tőke 200 M Ft, és kiválás után mindkét cég tulajdonosi szerkezete az átalakulás előttivel megegyezik? Milyen korlátai vannak az átadó és a kiváló cég új tőkeszerkezetének?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. szeptember 27-én (160. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3313
[…] hogy egyezzen. A részvények cserearányának meghatározását is ebből lehet levezetni. A kérdés szerint az átalakulást megelőzően egy-egy részvény névértéke 5-5 M Ft, tényleges, saját tőke arányában számított értéke viszont 20-20 M Ft. (Nem foglalkozunk azzal az esettel, ha az átalakuló társaság részvényeinek a piaci értéke a 20-20 M Ft-ot meghaladja. Természetesen a cserearány meghatározása során ettől nem lehet eltekinteni.) A cserearány meghatározása során el kell tekinteni attól, hogy az új társaságban ugyanazok lesznek a tulajdonosok, és a tulajdoni hányad sem változik. Ahhoz, hogy a kérdésben szereplő adatok alapján a cserearány ne változzon, az szükséges, hogy a kiválással létrejövő társaság részvényeinek a tényleges értéke azonos legyen a változatlan társasági formában tovább működő zrt. részvényeinek a tényleges értékével. Ez különböző variációkkal teljesíthető. Nem változik a cserearány például akkor, ha a kiválással létrejövő társaság részvényeinek a névértéke is 5-5 M Ft, tényleges értéke pedig 20-20 M Ft. De nem változik akkor sem, ha a névérték meg fog egyezni a tényleges értékkel, azaz 20-20 M Ft lesz. Nyilvánvalóan a tényleges érték meghatározása során számításba kell venni azt az összeget is, amelyet a Gt. hivatkozott előírása alapján a részvényesek számára az alaptőkén felüli vagyon terhére juttatnak. Abban az esetben, ha a cserearány érdemileg változik (például a kiválással létrejövő társaság alaptőkéje 20 M Ft lesz, a részvények száma pedig 10, az egy részvényre […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. szeptember 27-én (160. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3313
[…] hogy egyezzen. A részvények cserearányának meghatározását is ebből lehet levezetni. A kérdés szerint az átalakulást megelőzően egy-egy részvény névértéke 5-5 M Ft, tényleges, saját tőke arányában számított értéke viszont 20-20 M Ft. (Nem foglalkozunk azzal az esettel, ha az átalakuló társaság részvényeinek a piaci értéke a 20-20 M Ft-ot meghaladja. Természetesen a cserearány meghatározása során ettől nem lehet eltekinteni.) A cserearány meghatározása során el kell tekinteni attól, hogy az új társaságban ugyanazok lesznek a tulajdonosok, és a tulajdoni hányad sem változik. Ahhoz, hogy a kérdésben szereplő adatok alapján a cserearány ne változzon, az szükséges, hogy a kiválással létrejövő társaság részvényeinek a tényleges értéke azonos legyen a változatlan társasági formában tovább működő zrt. részvényeinek a tényleges értékével. Ez különböző variációkkal teljesíthető. Nem változik a cserearány például akkor, ha a kiválással létrejövő társaság részvényeinek a névértéke is 5-5 M Ft, tényleges értéke pedig 20-20 M Ft. De nem változik akkor sem, ha a névérték meg fog egyezni a tényleges értékkel, azaz 20-20 M Ft lesz. Nyilvánvalóan a tényleges érték meghatározása során számításba kell venni azt az összeget is, amelyet a Gt. hivatkozott előírása alapján a részvényesek számára az alaptőkén felüli vagyon terhére juttatnak. Abban az esetben, ha a cserearány érdemileg változik (például a kiválással létrejövő társaság alaptőkéje 20 M Ft lesz, a részvények száma pedig 10, az egy részvényre […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
