Visszáru vagy visszaszámlázás
Kérdés
Az egyik szaklapban a kérdés szerint az áruházláncnak beszállító vállalkozás szerződésben kikötött visszáruzási jogot biztosít az áruházláncnak időkorlát nélkül. A visszárut olyan számla kíséri, amelyben eladóként az áruházlánc szerepel. A válasz szerint ez esetben visszavásárlásról van szó, azaz két különböző ügyletről, és mivel az eredeti eladó a "visszáru" számla befogadója, így a számvitelben beszerzést kell könyvelnie. Így az eredeti eladó könyveiben az árbevétel és az elábé ugyanazon a szinten marad, mintha nem történt volna visszáruzás. Az eredeti eladó így nem realizált árrést mutat ki. Amennyiben nagy volumenben fordul elő egy vállalkozás életében az ilyen visszáru-befogadás, az felduzzasztja mind az árbevételt, mind az elábét, és a beszámoló nem a valódi értékesítésből származó eredményt fogja mutatni. Mi erről az Önök véleménye?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. október 11-én (161. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3330
[…] megoldás tehát az, amit az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének e) pontja tartalmaz, amelyre a kérdésben hivatkozott válasz is utal: a visszaküldött áruról az eladó helyesbítő számlát állít ki, és a helyesbítő számla alapján mindkét fél helyesbíti számviteli és adónyilvántartásait. Vannak azonban olyan esetek, amikor a szabályszerű helyesbítés szinte megoldhatatlan. Ha például az eladó mindennap beszállít az áruházláncnak, amelyet naponta vagy időszakonként számláz, a vevő pedig az ellenértéket megfizeti. Hetekkel, esetleg hónapokkal később a vevő az általa nem értékesített termékeket – szerződésüknek megfelelően – visszaküldi az eladónak. Ez esetben helyesbítő számlát – az Áfa-tv. 45. §-a követelményeinek megfelelő módon, adatokkal – kiállítani szinte lehetetlen. (Ráfogásos alapon lehet csak!) Ezért látszik ilyen esetben célszerűnek az, ha a visszaküldött terméket a vevő számlázza az eredeti eladó felé. Nyilvánvaló, hogy elkerülhetetlen a halmozódás, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. október 11-én (161. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3330
[…] megoldás tehát az, amit az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének e) pontja tartalmaz, amelyre a kérdésben hivatkozott válasz is utal: a visszaküldött áruról az eladó helyesbítő számlát állít ki, és a helyesbítő számla alapján mindkét fél helyesbíti számviteli és adónyilvántartásait. Vannak azonban olyan esetek, amikor a szabályszerű helyesbítés szinte megoldhatatlan. Ha például az eladó mindennap beszállít az áruházláncnak, amelyet naponta vagy időszakonként számláz, a vevő pedig az ellenértéket megfizeti. Hetekkel, esetleg hónapokkal később a vevő az általa nem értékesített termékeket – szerződésüknek megfelelően – visszaküldi az eladónak. Ez esetben helyesbítő számlát – az Áfa-tv. 45. §-a követelményeinek megfelelő módon, adatokkal – kiállítani szinte lehetetlen. (Ráfogásos alapon lehet csak!) Ezért látszik ilyen esetben célszerűnek az, ha a visszaküldött terméket a vevő számlázza az eredeti eladó felé. Nyilvánvaló, hogy elkerülhetetlen a halmozódás, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
