Ügyvédi letét könyvelése
Kérdés
Évekkel ezelőtt a kft. ügyvédi letétbe helyezett 3,7 millió Ft-ot. Időközben a letétbe helyezés okafogyottá vált, ezért kértük az ügyvédet, hogy fizesse vissza a nála letétbe helyezett összeget. Az ügyvéd – indokolás nélkül – kérésünket nem teljesítette. Polgári peres eljárást indítottunk. A bírósági tárgyaláson a bíró kinyilatkoztatta (írásba még nem adta), hogy a társaságnak nincs az ügyvéddel szemben követelése, hanem a kft.-nek továbbra is 3,7 millió Ft pénzkészlete van. Helyesen jártunk el, amikor az ügyvédhez átutalt 3,7 millió Ft-tal csökkentettük a pénzkészletet és azt előírtuk követelésként? Esetleg idegen helyen lévő pénzkészletként kell kezelni? Nincs ellentmondás a számviteli és az ügyvédi törvény között?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. október 11-én (161. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3337
[…] kapcsolódóan megőrzésre fogadhat el. Készpénz és értéktárgy letétként való átvételét az ügyvéd írásban, letéti szerződésben köteles rögzíteni. Az ügyvéd az átvett készpénzt és értéktárgyat kizárólag letétként kezelheti, azt nem hasznosíthatja, és nem fogadhat el olyan megbízást, amely a letét felhasználására hatalmazza fel. Az ügyvédi törvény hivatkozott rendelkezései alapján az ügyvéd a letevő pénzét őrzi letéti szerződésben rögzítetteknek megfelelően. Nyilvánvalóan a letéti szerződésben rögzítésre került az is, hogy a pénz milyen jogcímen került letétbe helyezésre, továbbá az is, hogy a letétbe helyezés okának a megszűntével azt az ügyvéd köteles a letevő részére visszaadni, visszautalni. Az ügyvédi letét megszűnéséről az ügyvédi törvény nem rendelkezik. Ezért – ez esetben – a Ptk. 466. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. Ha az ügyvéd a nála letétbe helyezett pénzt nem szolgáltatja vissza, akkor szerintünk nem a Ptk., hanem a Btk. szerinti eljárást kell vele szemben megindítani. (Az ügyvéd az átvett készpénzt nem hasznosíthatja, kizárólag letétként kezelheti. Ha nincs meg a letétbe helyezett pénzösszeg, akkor valaki azt saját céljaira használta fel!) A leírtakból következik a kérdésekre a válasz: a letétbe helyezett pénzösszeget idegen helyen lévő pénzösszegnek kell tekinteni, ennek megfelelően a 38. számlacsoporton […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. október 11-én (161. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3337
[…] kapcsolódóan megőrzésre fogadhat el. Készpénz és értéktárgy letétként való átvételét az ügyvéd írásban, letéti szerződésben köteles rögzíteni. Az ügyvéd az átvett készpénzt és értéktárgyat kizárólag letétként kezelheti, azt nem hasznosíthatja, és nem fogadhat el olyan megbízást, amely a letét felhasználására hatalmazza fel. Az ügyvédi törvény hivatkozott rendelkezései alapján az ügyvéd a letevő pénzét őrzi letéti szerződésben rögzítetteknek megfelelően. Nyilvánvalóan a letéti szerződésben rögzítésre került az is, hogy a pénz milyen jogcímen került letétbe helyezésre, továbbá az is, hogy a letétbe helyezés okának a megszűntével azt az ügyvéd köteles a letevő részére visszaadni, visszautalni. Az ügyvédi letét megszűnéséről az ügyvédi törvény nem rendelkezik. Ezért – ez esetben – a Ptk. 466. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. Ha az ügyvéd a nála letétbe helyezett pénzt nem szolgáltatja vissza, akkor szerintünk nem a Ptk., hanem a Btk. szerinti eljárást kell vele szemben megindítani. (Az ügyvéd az átvett készpénzt nem hasznosíthatja, kizárólag letétként kezelheti. Ha nincs meg a letétbe helyezett pénzösszeg, akkor valaki azt saját céljaira használta fel!) A leírtakból következik a kérdésekre a válasz: a letétbe helyezett pénzösszeget idegen helyen lévő pénzösszegnek kell tekinteni, ennek megfelelően a 38. számlacsoporton […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
