Részben használatba vett irodaház aktiválása
Kérdés
Társaságunk kb. 5,5 milliárd forint értékben felújít egy irodaházat. Az irodaház első emeletére már megkaptuk a rész-használatbavételi engedélyt, ami jogerőre emelkedett. Az irodaház egy épület. A számlákból nem különíthető el pl. az első emelet értéke, a hitelkamatok sem bonthatók meg. Mi a teendő ilyenkor, ha a már használatba vehető rész ki van adva, és bérleti díjat fizetnek? Mi legyen az aktiválás dátuma? Aktiválható-e egyáltalán?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. november 8-án (163. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3394
[…] értékcsökkenés elszámolását – azért, mert az irodaház felújításra kerül – szüneteltetni. A felújítás befejezésekor, a felújítás utáni használatbavételkor a felújítás költségeivel, ráfordításaival az ingatlanok között kimutatott irodaház bekerülési értékét kell növelni, és ettől kezdődően a megnövekedett bruttó érték alapján a terv szerinti értékcsökkenés évenként elszámolandó összegét megállapítani. A felújítás költségeinek, ráfordításainak részbeni aktiválása, azaz az irodaház eredeti bekerülési értékének növelése értelmezhetetlen. Amennyiben a társaság használt irodaházat vásárolt, melyet a vétel után rendeltetésszerűen nem tudott (mert nem lehetett) használatba venni, akkor ezt az irodaházat a vételáron beruházásként kell elszámolni, és a vételt követően elvégzett minden munka költségét, ráfordítását a rendeltetésszerű használatbavételig beruházásként kell elszámolni. Ez esetben tehát nem beszélhetünk felújításról. Ha új irodaház épült, és az részben használatba vehető (jogerős használatbavételi engedély van), akkor a következők szerint indokolt eljárni: Az Szt. 26. §-ának (2) bekezdése szerint az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett épületrészt is. Az irodaház egy része, például az első emelet tekinthető épületrésznek a számviteli elszámolás szempontjából is. Most már csak az a kérdés, hogyan lehet az épületrész bekerülési értékét meghatározni, ha az épületrészre vonatkozóan elkülönített költséggyűjtés nincsen, mert nem is lehet. Az új irodaház-beruházás költségeit, ráfordításait […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. november 8-án (163. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3394
[…] értékcsökkenés elszámolását – azért, mert az irodaház felújításra kerül – szüneteltetni. A felújítás befejezésekor, a felújítás utáni használatbavételkor a felújítás költségeivel, ráfordításaival az ingatlanok között kimutatott irodaház bekerülési értékét kell növelni, és ettől kezdődően a megnövekedett bruttó érték alapján a terv szerinti értékcsökkenés évenként elszámolandó összegét megállapítani. A felújítás költségeinek, ráfordításainak részbeni aktiválása, azaz az irodaház eredeti bekerülési értékének növelése értelmezhetetlen. Amennyiben a társaság használt irodaházat vásárolt, melyet a vétel után rendeltetésszerűen nem tudott (mert nem lehetett) használatba venni, akkor ezt az irodaházat a vételáron beruházásként kell elszámolni, és a vételt követően elvégzett minden munka költségét, ráfordítását a rendeltetésszerű használatbavételig beruházásként kell elszámolni. Ez esetben tehát nem beszélhetünk felújításról. Ha új irodaház épült, és az részben használatba vehető (jogerős használatbavételi engedély van), akkor a következők szerint indokolt eljárni: Az Szt. 26. §-ának (2) bekezdése szerint az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett épületrészt is. Az irodaház egy része, például az első emelet tekinthető épületrésznek a számviteli elszámolás szempontjából is. Most már csak az a kérdés, hogyan lehet az épületrész bekerülési értékét meghatározni, ha az épületrészre vonatkozóan elkülönített költséggyűjtés nincsen, mert nem is lehet. Az új irodaház-beruházás költségeit, ráfordításait […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
