Tőkekivonáshoz kapcsolódó tőke- és eredménytartalék
Kérdés
A számviteli törvény idevonatkozó előírása rögzíti, hogy tőke- és eredménytartalék-csökkenésként kell kimutatni a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – tőketartalék-, eredménytartalék-kivonás összegét. Egyértelmű ez, ha a jegyzett tőke leszállításához kapcsolódik tőke- és/vagy eredménytartalék-kivonás, annak arányosnak kell lennie. Mi a helyzet abban az esetben, amikor a kft. tulajdonosai (vagy az egyszemélyes kft. tulajdonosa) úgy döntenek, hogy a jegyzett tőke kivonásához nem kapcsolódik tőke- és/vagy eredménytartalék-kivonás? Csak a jegyzett tőkét szállítják le, és a társaságban bent marad az eddig felhalmozott tőke- és eredménytartalék. Megtehetik ezt az Szt. alapján?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. december 13-án (165. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3446
[…] – eredménytartalék-kivonás összegét. Az Szt. nem úgy fogalmaz – mint ahogyan a kérdező szeretné –, ha a jegyzett tőke leszállításához kapcsolódik tőke- és/vagy eredménytartalék-kivonás, akkor annak arányosnak kell lennie. A törvény szerint a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódnia kell a tőke- és az eredménytartalék kivonásának is, természetesen akkor, ha van tőketartalék, illetve eredménytartalék. A tőketartaléknak nem lehet negatív egyenlege, az eredménytartaléknak lehet. Ha az eredménytartaléknak negatív az egyenlege, akkor a Gt. 160. §-ának (2) bekezdése szerint először a veszteség miatti törzstőke leszállításáról kell dönteni, ezt követően történhet a tőkekivonással történő tőkeleszállítás. A jegyzett tőke leszállításával arányos tőketartalék-, illetve eredménytartalék-kivonást a Gt. 160. §-a is előírja a következőkkel: a törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni – a törzstőke arányában – a törzstőkén felüli vagyon összegét is. A hivatkozott számviteli, társaságjogi előírások az egyszemélyes kft.-re is vonatkoznak. Így a tulajdonos(ok) nem dönthet(nek) úgy, hogy csak a törzstőkét szállítja (szállítják) le tőkekivonással. […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. december 13-án (165. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3446
[…] – eredménytartalék-kivonás összegét. Az Szt. nem úgy fogalmaz – mint ahogyan a kérdező szeretné –, ha a jegyzett tőke leszállításához kapcsolódik tőke- és/vagy eredménytartalék-kivonás, akkor annak arányosnak kell lennie. A törvény szerint a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódnia kell a tőke- és az eredménytartalék kivonásának is, természetesen akkor, ha van tőketartalék, illetve eredménytartalék. A tőketartaléknak nem lehet negatív egyenlege, az eredménytartaléknak lehet. Ha az eredménytartaléknak negatív az egyenlege, akkor a Gt. 160. §-ának (2) bekezdése szerint először a veszteség miatti törzstőke leszállításáról kell dönteni, ezt követően történhet a tőkekivonással történő tőkeleszállítás. A jegyzett tőke leszállításával arányos tőketartalék-, illetve eredménytartalék-kivonást a Gt. 160. §-a is előírja a következőkkel: a törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni – a törzstőke arányában – a törzstőkén felüli vagyon összegét is. A hivatkozott számviteli, társaságjogi előírások az egyszemélyes kft.-re is vonatkoznak. Így a tulajdonos(ok) nem dönthet(nek) úgy, hogy csak a törzstőkét szállítja (szállítják) le tőkekivonással. […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
