Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. február 7-én (168. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3521

[…] 22. §-nak egy (6) bekezdése is, amelyből az következik, hogy az adó alapja a telek forgalmi értéke akkor, ha a telek könyv szerinti értéke a telek forgalmi értékéhez viszonyítva aránytalanul alacsony, mivel az adott esetben a telek átadása gazdaságilag nem független fél részére történik. A számviteli elszámolás módszere sem az, hogy a telek könyv szerinti értékét közvetlenül a törzstőke leszállításaként lehet könyvelni. A Gt. és az Szt. előírásaiból egyértelműen következik, hogy a tőkekivonással történő törzstőke leszállításakor – a tőkeleszállításnak a cégjegyzékbe történt bejegyzése napjával – a jegyzett tőke leszállítását (és ahhoz kapcsolódóan a saját tőke egyéb elemeinek, a tőketartaléknak, az eredménytartaléknak a jegyzett tőke leszállításával arányos kivonását) a tulajdonossal szembeni kötelezettségként kell előírni (T 411, 412, 413 – K 4792). Amennyiben a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállításakor a tulajdonossal szemben előírt kötelezettséget eszköz (jelen esetben a telek) átadásával rendezik, akkor ehhez az eszközt (a telket) el kell adni [ez következik az Szt. 72. §-a (4) bekezdésének a) pontjában rögzített előírásból], természetesen piaci értéken az áfa felszámításával (T 311 – K 961, 467), és az ebből adódó követelést be kell számítani a tulajdonossal szembeni kötelezettség teljesítésébe (T 4792 – K 311). Amennyiben a követelés összege meghaladja a tőkeleszállítás miatti kötelezettség összegét, a különbözetet a tulajdonosnak be kell a kft.-hez fizetni. Természetesen a telek könyv szerinti értékét is – az értékesítéshez kapcsolódóan – az eredmény terhére ki kell vezetni (T 861 – K 122). A piaci értéken történő értékesítés követelménye a Tao-tv. előírásaiból is következik. Ha a piaci érték magasabb, mint a könyv […]