Tőkekivonáshoz kapcsolódó tőke- és eredménytartalék


A címben szereplő témára a Számviteli Levelek 165. számában a 3446. kérdésre adtak választ. Ehhez kapcsolódóan kérdezem: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy döntött, hogy a tőketartalékot és az eredménytartalékot nem kívánja csökkenteni, azt az egyszemélyes kft.-ben hagyja. Döntését az egyik szakmai lapban közöltekre alapozza. E szerint a tulajdonosok egyhangúlag úgy is dönthetnek, hogy a leszállítás során az ahhoz kapcsolódó arányos jegyzett tőkén felüli tőketartalékot nem vonják ki, hanem azt a társaságban hagyják. Ez sem a tulajdonosok, sem pedig a hitelezők érdekeit nem sérti. A kérdésemet megalapozó tényállás a következő: Az önkormányzat 1990-ben a korlátozottan forgalomképes közmű vagyonát a ma már egyszemélyes kft.-jébe tőketartalékként vitte be. Ezt az ÁSZ a 2003. és 2005. években megkifogásolta. A jogellenes állapotot az önkormányzat meg kívánta szüntetni, és több minisztérium egyeztetett álláspontja alapján a tőketartalékban lévő közművagyon értékével a jegyzett tőkét megemelte, majd ezt követően a tőke leszállításáról hozott határozatot. A határozat tartalmazta, hogy a jegyzett tőkében szereplő közművagyont milyen összegben vonja ki a jegyzett tőkéből, és azt, hogy a tőke- és eredménytartalékot nem kívánja arányosan csökkenteni. Az önkormányzat célja az eredeti vagyoni állapot helyreállítása volt. A meghatározott összegű jegyzett tőke leszállítását a cégközlönyben meghirdették, a cégbíróság bejegyezte. Ezen tényállás mellett hogyan lehet megfelelnie a bevezetőben említett kérdésre adott válasznak?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. március 6-án (170. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3557

[…] az valóban nem sérti közvetlenül a hitelezői érdekeket, hiszen a saját tőke összege nagyobb lesz, mintha az eredménytartalékot is kivonták volna. A tulajdonosi érdekeket viszont sértheti, a már említett adóztatási szabályok miatt. Sértheti a tulajdonosi érdekeket akkor is, ha a tőkekivonással történő tőkeleszállítás például azért van, mert az egyik tulajdonos kilépett. A kérdésben leírtak esetében viszont nem erről van szó! Az ÁSZ 2003. és 2005. években azért kifogásolt, mert a korlátozottan forgalomképes közművagyont társasági vagyonként szerepeltették (hiszen a tőketartalékba helyezték azt), holott azt – az adott esetben - önkormányzati vagyonként csak az önkormányzatnál lehet kimutatni. Hibát követtek el 1990-ben, amikor a kft. tőketartalékába helyezték a korlátozottan forgalomképes közművagyont. Az ÁSZ észrevétele alapján a korábban elkövetett hibát kellett volna kijavítani, nem pedig – az előbbinél még súlyosabb – újabb hibát elkövetni, megemelni a társaság jegyzett tőkéjét olyan eszközök tőketartalékként kimutatott összegével, ami nem lehet társasági tulajdonban. Hibát követett el a cégbíróság is, amikor – feltételezhetően a közművagyon eszközeit tartalmazó apportjegyzék alapján – a jegyzett tőke emelését bejegyezte, majd ugyanezen alapon a tőkeleszállítást is rögzítette. Mit lehet tenni? Egyszerű a válasz, a hibát ki kell javítani, a tőketartalékba helyezést kell helyesbíteni. A közművagyonnak a társaságból történő kivonása nem tőkekivonással történő tőkeleszállítás, hanem jogellenes állapot megszüntetése. A jogellenes állapotot úgy kell megszüntetni, hogy a korlátozottan forgalomképes eszközök visszaadását (az önkormányzatnak) a tőketartalékkal szemben könyvelik (T 412 – K 12). (Itt jegyezzük meg, […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.