Vízi- és szennyvízközmű megvalósítása
Kérdés
A víziközmű-társulat 2007-ben alakult, közel 6000 érdekeltségi egységgel. Egy érdekeltségi egységre eső befizetés vízellátásra 350 E Ft, csatornaberuházás esetén 150 E Ft. Ennek a megfizetésére 3 választási lehetőség van: két év alatt készpénzzel, 10 év alatt hitelfelvétel útján, vagy a lakás-takarékpénztárba való belépéssel. Ez utóbbi esetben a társulathoz csak kamatot és működési költséget fizetnek a tagok, 75 hónapon keresztül a lakás-takarékpénztárhoz törlesztést fizetnek, majd a lejáratkor a társulat a hitellel fedezett tőkét egy összegben kapja meg. Társulatunk analitikus nyilvántartást vezet, amelyben a törlesztőrészletek előre feltüntetésre kerültek. A víziközmű-beruházás kivitelezési számlái ISPA/KA támogatás igénybevétele mellett az önkormányzathoz mint beruházóhoz kerülnek. A kifizetéshez a társulat az érdekeltségi hozzájárulást és a felvett hitel összegét az önkormányzathoz utalja át. A társulat csak a működésével kapcsolatos költségeket fizeti ki. A társulat nem bevételszerző tevékenységre alakult. Kérdéseink: a) A kivetett érdekeltségi hozzájárulást teljes összegében nyilván kell-e tartani a főkönyvi könyvelésben, vagy csak a ténylegesen befolyt összeget? b) A hitelkamaton felül felmerült költségeink is beruházási költségnek minősülnek? c) Ha átadjuk a költségeket az önkormányzatnak, azt számlázni kell? d) Ha a működési költségek nem beruházási költségek, akkor rendkívüli bevétel átvezetésével ellentételezhető? e) Ha követelésként kimutatjuk az érdekeltségi hozzájárulást, kell-e értékvesztést elszámolni? f) Az önkormányzathoz át nem utalt, befolyt érdekeltségi hozzájárulást nyereségként kell kimutatni?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. április 3-án (172. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3610
[…] térítés nélküli átadásakor kellene a rendkívüli bevételt megszüntetni. A feltett kérdésekre a következőket válaszoljuk: a) A kivetett érdekeltségi hozzájárulást érdekeltségi egységenként az analitikus nyilvántartásban kell kimutatni, az analitikus nyilvántartásban kell azt megbontani a tárgyévben, illetve a következő években befizetendő összegre. A ténylegesen befizetett (befolyt) érdekeltségi hozzájárulást kell a főkönyvi könyvelés keretében könyvelni (T 381, 384 – K 9894), mivel az valójában fejlesztési célra kapott támogatás, visszafizetési kötelezettség nélkül, amelyet időbelileg el kell határolni (T 9894 – K 4832). Az érdekeltségi hozzájárulás befizetésével egyidejűleg az analitikus nyilvántartásban is rögzíteni kell a befizetést. A beruházáshoz felvett és folyósított hitelt is könyvelni kell (T 384 – K 444). Amennyiben a víziközmű a felvett hitel összegét – szabálytalanul – átutalja az önkormányzathoz, akkor tisztázandó, hogy az önkormányzatra a hitelszerződést átcedálják-e, azaz a hitelt az önkormányzat fogja visszafizetni, akkor a könyvelés (T 444 – K 384). A kérdés felvezető része nem erre utal, a társulat a hitellel fedezett tőkét a lakás-takarékpénztártól egy összegben kapja meg. Ez esetben az önkormányzathoz átutalt összeget az önkormányzattal szembeni követelésként kell előírni (T 193 – K 384). Ha a víziközmű-társulat kapja az ISPA/KA támogatást, akkor azt is a folyósításkor a rendkívüli bevételekkel szemben kell elszámolni (T 384 – K 9894), amelyet időbelileg el kell határolni (T 9894 – K 4832). b) A különböző jogcímeken beszedett pénzeszközöknek az önkormányzathoz való átadását – az adott esetben – véglegesen fejlesztési célra átadott támogatásként kell könyvelni (T 8894 – K 384), az elhatárolt rendkívüli bevétel – ezzel egyező összegben való – megszüntetésével (T 4832 – K 9894). A víziközmű-társulat által fizetett kamat, továbbá a működés költségei is a víziközmű-beruházás érdekében merülnek fel, a kamatot a társulatnál elsődlegesen beruházásként kell elszámolni (T 161 – K 384), a működési költségeket elsődlegesen az általános előírások szerint az 5. számlaosztályban (T 51-57 – K 1, 2, 3, 4), majd negyedévenként mint a saját előállítású eszközök aktivált értékét kell beruházásként elszámolni (T 161 – […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*