Ügyvédi átalánydíj és egyéb költségek elszámolása
Kérdés
Nem fizető vevőinket átadjuk ügyvédünknek további ügyintézés végett. Az ügyvédi irodával szerződéses jogviszonyban állunk, havi átalánydíj ellenében intézi az adósainkkal szembeni eljárásokat. A kibocsátott fizetési meghagyás illetékét külön sorban a havi átalánydíj számlán feltünteti. Ha a tartozás összege bankszámlánkra befolyik, megkapjuk a fizetési meghagyás másolatát, és tájékoztatást arról, hogy a befolyt összegből mennyi a tőketartozás, az ügyvédi munkadíj, a bírósági illeték, a késedelmi kamat. Az ügyvédi átalánydíjat és az illetéket hova könyveljük? Amikor sikeres a végrehajtás, akkor az ügyvédi munkadíjról számlát kell kiállítanunk? Az illetékről, a késedelmi kamatról kell-e bizonylatot kiállítani? Hova könyvelendő a később befolyt ügyvédi munkadíj és az illeték összege?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. szeptember 11-én (182. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3806
[…] A megbízó (a kérdező társaság) ezen dokumentumok birtokában az ügyvéd által megfizetett illetéket elszámolja az egyéb szolgáltatások költségei között (T 531 – K 454, 384). Ha a fizetési meghagyás eredményeként az adós tartozását részben vagy egészen pénzügyileg rendezi, és az közvetlenül az adóstól vagy az ügyvédtől az elszámolási betétszámlára befolyik, vagy a pénztárba befizetik, akkor az ügyvéd tájékoztatásának megfelelően: – a tőketartozásra befolyt összeggel a még kimutatott követelés összegét kell csökkenteni (T 384 – K 311), amennyiben a tőketartozásra befolyt összeg meghaladja a követelésként kimutatott nettó összeget (mert korábban értékvesztést számoltak el), akkor a különbözetet az egyéb bevételek között kell kimutatni (T 311 – K 9699), ez esetben meg kell szüntetni az eszközök között kimutatott értékvesztés összegét is (T 315 – K 311); – a késedelmi kamat címén befolyt összeget az egyéb bevételek között kell elszámolni (T 384 – K 9632); – az adós által ügyvédi munkadíj, bírósági illeték jogcímen megtérített összeg valójában az ügyvédi munkadíj (átalánydíj), az illeték jogcímen elszámolt költségekre (a társaság e miatti kárára) kapott fedezet, azaz az adóssal kapcsolatosan a társaságot terhelő károk megtérítése, így kártérítésként […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. szeptember 11-én (182. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3806
[…] A megbízó (a kérdező társaság) ezen dokumentumok birtokában az ügyvéd által megfizetett illetéket elszámolja az egyéb szolgáltatások költségei között (T 531 – K 454, 384). Ha a fizetési meghagyás eredményeként az adós tartozását részben vagy egészen pénzügyileg rendezi, és az közvetlenül az adóstól vagy az ügyvédtől az elszámolási betétszámlára befolyik, vagy a pénztárba befizetik, akkor az ügyvéd tájékoztatásának megfelelően: – a tőketartozásra befolyt összeggel a még kimutatott követelés összegét kell csökkenteni (T 384 – K 311), amennyiben a tőketartozásra befolyt összeg meghaladja a követelésként kimutatott nettó összeget (mert korábban értékvesztést számoltak el), akkor a különbözetet az egyéb bevételek között kell kimutatni (T 311 – K 9699), ez esetben meg kell szüntetni az eszközök között kimutatott értékvesztés összegét is (T 315 – K 311); – a késedelmi kamat címén befolyt összeget az egyéb bevételek között kell elszámolni (T 384 – K 9632); – az adós által ügyvédi munkadíj, bírósági illeték jogcímen megtérített összeg valójában az ügyvédi munkadíj (átalánydíj), az illeték jogcímen elszámolt költségekre (a társaság e miatti kárára) kapott fedezet, azaz az adóssal kapcsolatosan a társaságot terhelő károk megtérítése, így kártérítésként […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
