Munkaerő-közvetítés külföldre
Kérdés
Magyar cég külföldi (zömmel EU-tag) megrendelő munkaerő-közvetítő irodák részére végzi szolgáltatását. A külföldi irodák megkeresése alapján felkutat az általuk megadott paraméterek szerinti potenciális munkavállalókat Magyarországon, majd e személyeket "összehozza" a megrendelőkkel. A magyar cég a későbbi munkavállalókkal semmilyen szerződést nem köt (nem alkalmazza őket), hanem csak kiadja – a magánszemély beleegyezése esetén – az adatait a megrendelő irodák részére, és onnantól már ők közvetlenül tárgyalnak egymással. A cég e tevékenységéért – a megrendelő oldaláról sikeresen zárult ügylet esetén – jutalékot kap a külföldi megrendelőtől. A megrendelő vagy kiközvetíti a magánszemélyt az ő további külföldi megrendelőjéhez, ahol a magánszemély ez utóbbival munkaszerződést köt, és innentől külföldön dolgozik; vagy magával a külföldi irodával köt a magánszemély munkaszerződést, aki így mint már saját munkavállalóját fogja ugyanoda kölcsönadni. Kérdésem, hogy az Áfa-tv. 46. §-a (2) bekezdésének f) pontja, illetve (3) bekezdésének b) pontja "személyzet rendelkezésre bocsátása" szófordulata alkalmazható-e erre az esetre, vagyis számlázható-e a gazdasági esemény az áfa felszámítása nélkül? Ha nem, akkor az ügyletre alkalmazhatóak-e az Áfa-tv. 37. §-ának (1)–(2) bekezdése, 46. §-a (2) bekezdésének c) pontja, illetve d) pontja? Esetleg más, számomra nem nyilvánvaló jogcím, vagy a szolgáltatás belföldi áfa felszámításával számlázandó?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. február 5-én (191. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3989
[…] kizárólag önálló - nem közvetítői! – szolgáltatás(ok)ként ítélendő(ek) meg. A fentiekre tekintettel a magyar cég szóban forgó szolgáltatására az Áfa-tv. 46. §-a (3) bekezdésének b) pontjában előírtak sem vehetőek figyelembe, hiszen ez a jogszabályhely is kizárólag csak közvetítői szolgáltatások tekintetében rendelkezik. Alkalmazása a konkrét esetben maximum akkor merülhetne fel, ha a magyar cég a külföldi megrendelői és azok további megrendelői között közvetítene, erről azonban a kérdésben leírtak alapján nincs szó [a magyar cég ugyanis a külföldi megrendelőinek további megrendelőivel nem áll semmilyen kapcsolatban (pl. ügynökként sem jár el közöttük)]. A magyar cég szolgáltatása az Áfa-tv. 46. §-ának (2) bekezdés f) pontja szerint sem ítélhető meg. A hivatkozott jogszabályhely ugyanis csak akkor alkalmazható, ha a munkaerő-kölcsönzésre, -kirendelésre, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátására irányuló szolgáltatásnyújtások esetében a kölcsönbeadó/kirendelő és a munkavállalók között – a kölcsönzés/kirendelés céljából létesített – munkaviszony áll fenn. Ez azonban a kérdéses esetben nem valósul meg, hiszen a felkutatott potenciális munkavállalók nem a magyar céggel, hanem közvetlenül annak külföldi megrendelőivel (vagy azok további megrendelőivel) kerülnek majd munkaviszonyba. Álláspontunk szerint a magyar cég tevékenysége - jellegadó-tartalmát tekintve – tanácsadási, illetve adatfeldolgozási/információközlési szolgáltatásnak sem minősíthető, így arra az Áfa-tv. 46. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontjaiban előírtak sem alkalmazhatóak. Utóbbi indokaként külön jelezzük, hogy a munkavállalók felkutatásának […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. február 5-én (191. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3989
[…] kizárólag önálló - nem közvetítői! – szolgáltatás(ok)ként ítélendő(ek) meg. A fentiekre tekintettel a magyar cég szóban forgó szolgáltatására az Áfa-tv. 46. §-a (3) bekezdésének b) pontjában előírtak sem vehetőek figyelembe, hiszen ez a jogszabályhely is kizárólag csak közvetítői szolgáltatások tekintetében rendelkezik. Alkalmazása a konkrét esetben maximum akkor merülhetne fel, ha a magyar cég a külföldi megrendelői és azok további megrendelői között közvetítene, erről azonban a kérdésben leírtak alapján nincs szó [a magyar cég ugyanis a külföldi megrendelőinek további megrendelőivel nem áll semmilyen kapcsolatban (pl. ügynökként sem jár el közöttük)]. A magyar cég szolgáltatása az Áfa-tv. 46. §-ának (2) bekezdés f) pontja szerint sem ítélhető meg. A hivatkozott jogszabályhely ugyanis csak akkor alkalmazható, ha a munkaerő-kölcsönzésre, -kirendelésre, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátására irányuló szolgáltatásnyújtások esetében a kölcsönbeadó/kirendelő és a munkavállalók között – a kölcsönzés/kirendelés céljából létesített – munkaviszony áll fenn. Ez azonban a kérdéses esetben nem valósul meg, hiszen a felkutatott potenciális munkavállalók nem a magyar céggel, hanem közvetlenül annak külföldi megrendelőivel (vagy azok további megrendelőivel) kerülnek majd munkaviszonyba. Álláspontunk szerint a magyar cég tevékenysége - jellegadó-tartalmát tekintve – tanácsadási, illetve adatfeldolgozási/információközlési szolgáltatásnak sem minősíthető, így arra az Áfa-tv. 46. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontjaiban előírtak sem alkalmazhatóak. Utóbbi indokaként külön jelezzük, hogy a munkavállalók felkutatásának […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
