Különböző jogcímeken fizetett összegek elszámolása
Kérdés
A termelőtevékenységet folytató nagyvállalkozás termékeinek döntő részét az áruházláncok felé értékesíti. Az értékesítési szerződésekben számos, a forgalomhoz kapcsolódóan fizetendő bónusz és egyéb jogcímen nevesített tétel szerepel. Például áruháznyitási, belistázási, marketingköltség, visszáruátalány, időpontra szállítási stb. költség, amelyeket az áruházláncok áfásan számláznak. Társaságunk – mivel ezekhez nem kapcsolódik konkrét teljesítés – ezeket végleges pénzeszközátadásnak minősíti, az áfával növelt értékben rendkívüli ráfordításként könyveli, a társasági adó alapjának számításánál adóalapot növelő tételként veszi figyelembe. A felsorolt – áfásan számlázott – tételeknek milyen kritériumoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy ezeket költségként lehessen elszámolni, és az áfa visszaigényelhető legyen, a társasági adó alapját pedig ne kelljen növelni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. február 19-én (192. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4002
[…] Értelmezhetetlen például az, hogy a vevő kapjon és számlázzon forgalmi jutalékot (bónuszt). Ez esetben nem bónuszról kellene az áruháznak számlát kiállítania, hanem a termékeit értékesítő társaságnak kellene – ugyanilyen összegű – engedményt adnia, amelyet az értékesítő társaságnak kellene számláznia, számlával egy tekintet alá eső okirat (helyesbítő számla) kiállításával. A kérdésben felsoroltak többségéhez (például áruháznyitás, visszáruátalány, időpontra szállítás) nehezen képzelhető el az áruházlánc részéről valós szolgáltatásnyújtás a beszállító társaság részére. (A visszáru valójában visszaszállított áru, azt nem lehet visszáruátalányként számlázni, legfeljebb visszáruként. Az időpontra szállításért a beszállító társaságnak kellene felárat felszámítani, illetve engedményt adni, azaz ezt is a beszállítónak kellene számláznia.) A tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelv alapján a gazdasági eseményeket, ügyleteket tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően – az Szt. alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan – kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. A kérdésben […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. február 19-én (192. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4002
[…] Értelmezhetetlen például az, hogy a vevő kapjon és számlázzon forgalmi jutalékot (bónuszt). Ez esetben nem bónuszról kellene az áruháznak számlát kiállítania, hanem a termékeit értékesítő társaságnak kellene – ugyanilyen összegű – engedményt adnia, amelyet az értékesítő társaságnak kellene számláznia, számlával egy tekintet alá eső okirat (helyesbítő számla) kiállításával. A kérdésben felsoroltak többségéhez (például áruháznyitás, visszáruátalány, időpontra szállítás) nehezen képzelhető el az áruházlánc részéről valós szolgáltatásnyújtás a beszállító társaság részére. (A visszáru valójában visszaszállított áru, azt nem lehet visszáruátalányként számlázni, legfeljebb visszáruként. Az időpontra szállításért a beszállító társaságnak kellene felárat felszámítani, illetve engedményt adni, azaz ezt is a beszállítónak kellene számláznia.) A tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelv alapján a gazdasági eseményeket, ügyleteket tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően – az Szt. alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan – kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. A kérdésben […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
