Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. április 30-án (197. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4104

[…] végrehajtási cselekmények eljárási rendjét, az adós és a végrehajtó jogait és kötelezettségeit. Ezek a szabályok az Art. 144-164. §-aiban találhatóak. Ha az adótartozás határidőben történő önkéntes megfizetése elmarad, akkor az adóhatóság a végrehajtási cselekmények egész "tárháza" közül választhat, ugyanis a módszerekre vonatkozóan a törvény kötelező sorrendiséget nem állít fel. A hatályos szabályozás szerint tehát lényegében az adóhatóság dönti el, hogy az adózó vagyoni és jövedelmi helyzetével kapcsolatosan rendelkezésre álló információkat, illetve a tartozás összegét, valamint az adóalany adózási fegyelmét figyelembe véve a végrehajtási eljárás megindítása melyik eszközzel lesz a legeredményesebb. Lehet, hogy nem is gondolnánk, de néhány hivatalból történő folyószámla-rendezés is végrehajtási cselekménynek számít. Amennyiben az tapasztalható, hogy az adózó folyószámlája adótartozás mellett túlfizetést is mutat, akkor hivatalból van lehetőség a kettő összevezetésére. Egy-egy költségvetési támogatás visszaigénylésekor az adóhatóság felülvizsgálhatja, hogy van-e az adózónak köztartozása, és ha igen, akkor a visszajáró összeget a tartozás erejéig visszatarthatja. Mondhatjuk, hogy ezek az intézkedések a legegyszerűbben végrehajthatók, de az is nyilvánvaló, hogy a bankszámlával rendelkező adózó esetében a legeredményesebb a tartozást a pénzintézetnél kezelt, az adós rendelkezésére álló összegből behajtani. Amennyiben előre látható, hogy az inkasszó nem vezetne eredményre, az adózó követelését, ingó és ingatlan vagyontárgyait kell végrehajtás alá vonni. Ha tehát […]