Igazolás nélküli teljesítés készletértéke
Kérdés
Építőipari tevékenységet folytató kft. jelentős kivitelezési munkákban vesz részt, mint alvállalkozó. Az utolsó részteljesítésről a számlát nem tudta kiállítani, mert a megrendelő a teljesítésigazolást nem adta ki. Emiatt a ki nem számlázott teljesítés közvetlen önköltsége a kft. könyveiben a készletek között szerepel, a mérlegfőösszeg 15%-ában. Az elismert teljesítések sem realizálódtak teljes összegükben, amelyre 100%-ban a kft. értékvesztést számolt el. A kft. bírósági eljárást nem kezdeményezett, mivel a megrendelő és a fővállalkozó között ugyanebben a témában peres eljárás van folyamatban. A kft. sem fogadott be alvállalkozói teljesítményeket, így azokat a könyveiben nem mutatja ki. A kft. szerint a teljesítés megfelelő volt! Több év után kimutatható-e készletként az el nem ismert teljesítés közvetlen önköltsége? Elszámolható-e értékvesztés? Leltárként elfogadható-e a három éve számba vett közvetlen költségek értéke?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. június 11-én (200. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4189
[…] használja, annak ellenére, hogy a kft. által elvégzett teljesítést nem ismerte el. Ha a megrendelő a teljesítést nem ismerte el, a szerződés szerinti ellenértéket nem lehet számlázni, és így az el nem ismert teljesítés közvetlen önköltségét sem lehet az eredményt terhelő tételként kimutatni, azaz készleten kell tartani. Ez azonban olyan készlet, ami nincs a raktárban. Ebből következően a leltárban mint idegen helyen tárolt készletet kell a közvetlen költségek szintjén kimutatni. Tekintettel arra, hogy a leltárba bekerülő eszközök meglétéről a leltár összeállítása során meg kell győződni, az idegen helyen tárolt készletek (az adott esetben a teljesített, de el nem ismert teljesítésű építőipari tevékenység) meglétét a megrendelőnek kell írásban igazolnia. Ez az igazolás természetesen nem jelenti a számlázás feltételei teljesülésének elismerését, de kell, hogy jelentse azt, hogy a kft. az adott, még nem számlázott teljesítést ténylegesen elvégezte. Ezen igazolás hiányában vagy az van, hogy a kft. ténylegesen nem is végzett építőipari tevékenységet (és akkor nem mutathat ki készletet), vagy az van, hogy a kft. ténylegesen végzett ugyan építőipari tevékenységet, amelyet a megrendelőnek térítés nélkül átadott (mivel a megrendelő nem ismeri el, hogy a kft. készletét ő tárolja!). Ezért is fontosnak tartjuk, hogy a kft. és a megrendelő közötti vitás ügyet – ha a két fél azt nem tudja rendezni – bírósági úton kell rendezni, éveken keresztül ezzel nem lehet várni. A leírtak alapján, ha a szóban forgó építőipari tevékenység közvetlen önköltsége – mint idegen helyen tárolt készlet – a leltárba a megrendelő igazolása alapján felvehető, akkor a kft. által dokumentált közvetlen önköltségen […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. június 11-én (200. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4189
[…] használja, annak ellenére, hogy a kft. által elvégzett teljesítést nem ismerte el. Ha a megrendelő a teljesítést nem ismerte el, a szerződés szerinti ellenértéket nem lehet számlázni, és így az el nem ismert teljesítés közvetlen önköltségét sem lehet az eredményt terhelő tételként kimutatni, azaz készleten kell tartani. Ez azonban olyan készlet, ami nincs a raktárban. Ebből következően a leltárban mint idegen helyen tárolt készletet kell a közvetlen költségek szintjén kimutatni. Tekintettel arra, hogy a leltárba bekerülő eszközök meglétéről a leltár összeállítása során meg kell győződni, az idegen helyen tárolt készletek (az adott esetben a teljesített, de el nem ismert teljesítésű építőipari tevékenység) meglétét a megrendelőnek kell írásban igazolnia. Ez az igazolás természetesen nem jelenti a számlázás feltételei teljesülésének elismerését, de kell, hogy jelentse azt, hogy a kft. az adott, még nem számlázott teljesítést ténylegesen elvégezte. Ezen igazolás hiányában vagy az van, hogy a kft. ténylegesen nem is végzett építőipari tevékenységet (és akkor nem mutathat ki készletet), vagy az van, hogy a kft. ténylegesen végzett ugyan építőipari tevékenységet, amelyet a megrendelőnek térítés nélkül átadott (mivel a megrendelő nem ismeri el, hogy a kft. készletét ő tárolja!). Ezért is fontosnak tartjuk, hogy a kft. és a megrendelő közötti vitás ügyet – ha a két fél azt nem tudja rendezni – bírósági úton kell rendezni, éveken keresztül ezzel nem lehet várni. A leírtak alapján, ha a szóban forgó építőipari tevékenység közvetlen önköltsége – mint idegen helyen tárolt készlet – a leltárba a megrendelő igazolása alapján felvehető, akkor a kft. által dokumentált közvetlen önköltségen […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
