Étkeztetés feltöltött bankkártyáról


Étkeztető cég vagyunk, partnereink is töltenek fel kártyára dolgozóiknak, ami azt jelenti, hogy a cégeknél dolgozók mágneskártyát kapnak, amire cégünk a partnercég által igényelt összeget (általában 12 000 Ft) dolgozóinak feltölti. Amikor a dolgozó ebédelni megy, akkor nem készpénzzel, hanem a kártyával fizet annyit, amibe a napi étkezése került. Amikor cégünk feltölti a mágneskártyát, akkor kiállít egy előlegszámlát áfásan. Hó végén megnézzük, hogy az adott cégnél ki mennyit ebédelt, kiállításra kerül a számla, amelyből levonjuk az előlegszámla összegét. Ezt a módszert az egyik cég megkifogásolta azzal, hogy a mágneskártya feltöltése 65.2 SZJ szolgáltatásnak minősül, és mint ilyen áfamentes, ezért az Áfa-tv.-nek megfelelően kiállított számlát kér. Szerintünk mi étkeztetünk, és nem pénzügyi tevékenységet végzünk. Kinek van igaza?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. november 12-én (209. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4361

[…] SZJ-ben foglaltakból az következik, hogy a bankkártyák feltöltése nem tartozik ide. Valójában az étkeztető cég a partnercégnek nem is végez bankkártya-feltöltési tevékenységet. A kérdésben leírtak szerint az étkeztető cég tölti fel a partnercég által átutalt pénzből a partnercég dolgozóinak a kártyáját. A valós gazdasági esemény így az, hogy a partnercég megelőlegezi dolgozói étkeztetésének a költségeit, átutalja annak a fedezetét azért, hogy azt az étkeztető cég a partnercég dolgozóinak a bankkártyájára tegye. Mivel ez az átutalás az étkeztetési szolgáltatást megelőzően történt, az Áfa-tv. 59. §-a alapján előlegnek minősül (az előlegszámlát akkor kell kiállítani, amikor a partnercég által átutalt összeg az étkeztető cég elszámolási betétszámlájára megérkezett), és mivel az […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.