Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. december 17-én (211. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4407

[…] klasztergyakorlatot bemutató tanulmányban) sem esik szó arról, hogy milyen módon történik a tagok közötti, illetve a tagok és az operatív feladatokat ellátó szervezet (az adott esetben a kérdező társaság, a továbbiakban nevezzük gesztornak) közötti elszámolás, továbbá azt sem, hogy az együttműködés keretében kapott támogatások, az abból beszerzett eszközök kinek a tulajdonába kerülnek. Túlzottan is általánosságban fogalmaznak, a klaszter szervezésének a lényege, hogy kihasználják a klaszterben való részvétel, együttműködés előnyeit mindenki javára. A leírtak alapján látható, hogy a szakirodalom az egymás közötti elszámolási kapcsolatot nem tartja fontosnak, így azzal nem foglalkozik, bár a klaszterben részt vevők külön-külön jellemzően a számviteli törvény, illetve a magyar adótörvények hatálya alá tartoznak. Ebből következően, a klaszterhez kapcsolódó kérdésekre a választ úgy kell megadni, hogy a törvényben nem szabályozott módon létrejött és működő klaszter elszámolásai a hatályos törvényi előírásokkal összhangban legyenek (legalábbis ne kerüljenek azokkal ellentmondásba). A szakirodalomban fellelhető ismeretek alapján – viszonylag röviden – bemutatott klaszterrel kapcsolatos kérdésekre a következő válasz adható. A folyamatosan változó, az együttműködésre épülő klaszter, a benne részt vevők laza szövetsége semmilyen formában nem tekinthető szervezetnek. Nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, nem minősül adóalanynak, mivel a klaszter létrejöttét, működését törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján jogszabály nem szabályozza. A klaszterrel foglalkozó szakirodalomból is következik, hogy a klasztert nem lehet alapítani, a klaszternek nem lehetnek tulajdonosai, így tagjai sem. Nyilvánvaló, hogy valamilyen módon szabályozni kell a résztvevők közötti együttműködést. Célszerűnek az látszik – ami a kérdésben is benne van –, ha kijelölnek egy vállalkozást, amelynek a keretében a klaszter létének és működésének költségei és eredményei tükröződnek, amely vállalkozás alkalmas arra tevékenységének kiterjesztésével, hogy egy jogilag nem létező szervezettel összefüggő gazdasági eseményeket – sajátjaként – rögzítse, könyvelje, és beszámolójában szerepeltesse. A jogilag nem létező szervezetnek nem lehetnek tagjai, így tagdíjfizetésről sem lehet szó. Természetesen a klaszterben részt vevők az együttműködéshez valamilyen módon hozzájárulnak (hozzá kell, hogy járuljanak). A résztvevők által az operatív feladatot ellátó szervezetnek (a továbbiakban: gesztornak) fizetett hozzájárulást – jellege alapján – különbözőképpen lehet minősíteni. Lehet végleges pénzeszközátadás/átvétel – az erre vonatkozó általános előírás szerinti elszámolással – a klaszter keretében megvalósuló, de a gesztor könyveiben kimutatásra kerülő fejlesztések, továbbá a klaszter működésével kapcsolatosan felmerülő költségek fedezetére. Lehet az is, hogy az együttműködésben részt vevők valamilyen szolgáltatást kapnak az együttműködés keretében. Ez esetben azt a szolgáltatást a gesztor az áfa felszámításával számlázza a résztvevőknek, amit a gesztor az áfa nélküli összegben árbevételként, a résztvevők pedig igénybe vett szolgáltatás költségeként számolnak el. Az is lehet, hogy a klaszterben részt vevők együttműködése - dokumentálhatóan – valamilyen közös tevékenységben valósul meg (mindenki végez valamilyen résztevékenységet), amelynek a gesztornál, illetve a résztvevőknél ténylegesen, de eltérő mértékben felmerülő költségei vannak, amelyet időszakonként a résztvevők között megosztanak, és a különbözetként mutatkozó összeget – éves szinten készített és elfogadott elszámolás alapján – a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, […]