Másodfokú határozat könyvelése


Az adóhatóság másodfokú határozatában milliárdos nagyságrendű áfahiányt állapított meg. Az adózó bizományosi konstrukcióban vásárolt különféle árukat, amelyeket adómentes közösségi értékesítésként adott el. Az adóhatóság a beszerzési számlákat nem fogadta el adólevonási jogot keletkeztető dokumentumként, az ügylet egészét fiktívnek minősítette. A felszámolás alatt álló adózó bírósági felülvizsgálatot kér. Jelen kérdésünk a következményekre vonatkozik: a jogerős határozat birtokában hogyan kell kezelni a határozat megállapításait? A bejövő, a kimenő számlákat sztornírozni kell? Ha igen, akkor fontos, hogy az érintett partner megkapja a sztornószámlát? A könyvelés során változik az adózás előtti eredmény és így az adófizetési kötelezettség is? Ha lényeges a saját tőkére gyakorolt hatása, akkor a beszámolót ismételten közzé kell tenni? Mi lesz majd a számviteli teendő, ha a bíróság – részben vagy egészében – helyt ad az adózó keresetének? Az adóhatóság az áfavizsgálatok után átfogó vizsgálatot is indított. Kötelező-e figyelembe vennie az átfogó vizsgálat során az áfavizsgálatok fent említett jogerős megállapításainak a következményeit?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. április 1-jén (218. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4522

[…] összegével a társasági adó megállapítása során az adózás előtti eredményt növelni kell (ez utóbbit csak a másodfokú határozat könyvelésének időszakában). Az áfahiányt a határozat jogerőre emelkedése időszakában (a tárgyévben) kell az egyéb ráfordításokkal szemben könyvelni (T 8671 – K 466), jellemzően az előzetesen felszámított áfát csökkentő tételként. Ez is növeli az adóalapot az elszámolás időszakában. Az is lehet, hogy csak a számla volt az adóhatóság számára elfogadhatatlan, a beszerzés azonban ténylegesen megtörtént, a társaság a beszerzés megtörténtét dokumentálni tudja. Ez esetben csak az áfahiányt kell könyvelni (T 8671 – K 466). Ha azonban nem bizonyított a beszerzés tényleges megtörténte, illetve az adóhatóság a beszerzést fiktívnek minősíti, akkor sztornírozni kell az anyagköltségként, illetve az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt ráfordítást is (T 261 – K 814), ami a hiba elkövetése időszakának az adózás előtti eredményét növeli. Ezen feltételezés mellett a társaságnak a kimenő számlákat - az árbevétel csökkentésével – sztorníroznia kell (T 91-94 – K 311, 315). A helyesbítő számláknak a volt vevőkhöz való megküldését meg kell kísérelni, hiszen ha valóban fiktív volt az adóhatóság által megkifogásolt számla, akkor a korábban már megkapott ellenérték a vevőnek visszajár, azt a társaságnak a vevő részére vissza kell fizetnie. Ha viszont valós volt a teljesítés a külföldi vevő szerint is, akkor nyilvánvalóan a helyesbítő számlát nem fogadja be, visszaküldi. Ha a külföldi vevő nem fogadja be a helyesbítő számlát, vagy nem található a vevő, akkor a szóban forgó könyvelés következtében olyan kötelezettsége van a társaságnak, amelyet nem kell teljesítenie, és ezt a kötelezettséget – mint elengedett kötelezettséget – a rendkívüli bevételek között kell elszámolnia (T 311, 315 – K 9893). Az árbevétel sztornírozása csökkenti az adózás előtti eredményt a másodfokú határozat könyvelésének időszakában. A bejövő, illetve a kimenő számlák sztornírozása az érintett üzleti évhez kapcsolódóan azt jelenti, hogy – a beszerzések sztornírozása miatt nő, – az árbevétel sztornírozása miatt csökken az adózás előtti eredmény. Ha haszonnal történt a szóban forgó eszközök értékesítése, akkor az adózás előtti eredmény egyenlegében csökkent. Ha viszont az adózás előtti eredmény egyenlegében csökken az érintett üzleti években, akkor csökken a társasági adó, a különadó, a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék alapja is. Ha a kérdező társaság már felszámolás alatt áll, a felszámolás időszaka alatt […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.