Kártérítésről számla?
Kérdés
Köteles-e a károsult számlát kiállítani a Ptk. 303. §-ának (1) bekezdése jogcímen megítélt és kifizetett kártérítésről?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. június 3-án (222. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4606
[…] elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon. A jogosult köteles a kötelezett felelős őrzéséből eredő költségeket megtéríteni, éppúgy viseli a dolog megsemmisülésének, elvesztésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha a teljesítést elfogadta volna. A törvényi előírás alapján a kötelezett a károsult. A kötelezettnek a jogosult késedelme miatt tényleges kára is származhat (mert a már megvalósult, létrehozott eszköz megrongálódott, vagy éppen elvesztette aktualitását, idejétmúlttá válik), de a kötelezett a késedelem miatt – esetleg – nem realizált bevételt, tevékenysége csökkentett vagy éppen nullaértékű, és így elmaradt haszon keletkezik, vagy a kötelezett megrendelőit veszíti el. Ha a megítélt kártérítés például elmaradt haszon vagy konkrét eszköz, szolgáltatás ellenértékének a megtéríttetése, akkor a kötelezettnek számlát kell kiállítania az áfa felszámításával, az áfa nélküli ellenértéket pedig árbevételként kell elszámolnia. Ez esetben a kártérítést fizető a számlázott – áfa nélküli – összeget az egyéb ráfordítások között számolja el mint kártalanítási összeget. Ha a kártérítés a kötelezettnél keletkezett tényleges károk megtérítését […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. június 3-án (222. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4606
[…] elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon. A jogosult köteles a kötelezett felelős őrzéséből eredő költségeket megtéríteni, éppúgy viseli a dolog megsemmisülésének, elvesztésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha a teljesítést elfogadta volna. A törvényi előírás alapján a kötelezett a károsult. A kötelezettnek a jogosult késedelme miatt tényleges kára is származhat (mert a már megvalósult, létrehozott eszköz megrongálódott, vagy éppen elvesztette aktualitását, idejétmúlttá válik), de a kötelezett a késedelem miatt – esetleg – nem realizált bevételt, tevékenysége csökkentett vagy éppen nullaértékű, és így elmaradt haszon keletkezik, vagy a kötelezett megrendelőit veszíti el. Ha a megítélt kártérítés például elmaradt haszon vagy konkrét eszköz, szolgáltatás ellenértékének a megtéríttetése, akkor a kötelezettnek számlát kell kiállítania az áfa felszámításával, az áfa nélküli ellenértéket pedig árbevételként kell elszámolnia. Ez esetben a kártérítést fizető a számlázott – áfa nélküli – összeget az egyéb ráfordítások között számolja el mint kártalanítási összeget. Ha a kártérítés a kötelezettnél keletkezett tényleges károk megtérítését […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
