Szomszédos piac, kapcsolt vállalkozás
Kérdés
A 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) 4. §-ának (5) bekezdése szerint egy cégcsoport kapcsolódó vállalkozásnak minősül, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják. Az érintett piacot a tevékenységek TEÁOR-száma alapján kell-e meghatározni? A meghatározásnál csak a fő tevékenységi körre kell figyelni, vagy valamennyi tevékenységi körre, akkor is, ha annak árbevétele az összes bevétel 1-2%-a? A Kkv. tv. 19. §-ának 4. pontja határozza meg a szomszédos piacot: "Az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkedik el." Ezt hogyan kell értelmezni? Szomszédos piac-e az, ha a termelőeszközöket szerzi be a cég cégcsoporton belül, amelyek tárgyi eszközként vannak az adott vállalkozás tulajdonában? Helyes-e az értelmezés, amely szerint a kis- és középvállalkozási besoroláshoz azokat a kapcsolt vállalkozásokat kell a konszolidált beszámoló alapján minősíteni, amelyek azonos piacon vagy szomszédos piacon működnek? Amennyiben egymástól független piacon működnek, úgy nem kell azokat az összevont adatok alapján minősíteni, hanem csak a saját adataik alapján?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. június 3-án (222. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4612
[…] tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja (birtokolják). Ebben az esetben kell vizsgálni, hogy milyen piacon folytatják a tevékenységet. Ha ez fennáll, akkor tekintettel arra, hogy a tevékenység a TEÁOR alapján határozható meg, az érintett piac is a TEÁOR alapján határozható meg. Miután a Kkv. tv. szerint a kapcsolódó vállalkozási viszony fennállásának feltétele, hogy az érintett vállalkozások a tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét végezzék az érintett piacon vagy szomszédos piacon, és ehhez mértéket nem határoz meg, álláspontunk szerint az összes bevétel 1-2%-át kitevő részesedés is megalapozhatja az érintett, illetve szomszédos piac fennállását. A szomszédos piacot a Kkv. tv. a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz történő eljuttatására létrehozott termelési és értékesítési folyamatban történő elhelyezkedés alapján minősíti. Így például egyértelmű, hogy ha az egyik vállalkozás előállítja a terméket, a másik ezt értékesíti, akkor a két vállalkozás – feltéve hogy magánszemély(ek) révén áll fenn az előző a)-d) pontban megfogalmazott viszony – kapcsolódó vállalkozás. Ha a kérdésben megfogalmazott a két vállalkozás tevékenysége, azaz az egyik termelőeszközöket ad el, a másik ezzel állít elő terméket, vagy ezzel nyújt szolgáltatást, akkor is szomszédos piacról van szó, véleményünk szerint. Nem minősül azonban kapcsolódó vállalkozásnak két vállalkozás, ha például az egyik élelmiszert állít elő, a másik pedig ruhatisztítási szolgáltatást nyújt. A kis- és középvállalkozási besoroláshoz a kapcsolódó vállalkozások adatait a konszolidált […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. június 3-án (222. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4612
[…] tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja (birtokolják). Ebben az esetben kell vizsgálni, hogy milyen piacon folytatják a tevékenységet. Ha ez fennáll, akkor tekintettel arra, hogy a tevékenység a TEÁOR alapján határozható meg, az érintett piac is a TEÁOR alapján határozható meg. Miután a Kkv. tv. szerint a kapcsolódó vállalkozási viszony fennállásának feltétele, hogy az érintett vállalkozások a tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét végezzék az érintett piacon vagy szomszédos piacon, és ehhez mértéket nem határoz meg, álláspontunk szerint az összes bevétel 1-2%-át kitevő részesedés is megalapozhatja az érintett, illetve szomszédos piac fennállását. A szomszédos piacot a Kkv. tv. a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz történő eljuttatására létrehozott termelési és értékesítési folyamatban történő elhelyezkedés alapján minősíti. Így például egyértelmű, hogy ha az egyik vállalkozás előállítja a terméket, a másik ezt értékesíti, akkor a két vállalkozás – feltéve hogy magánszemély(ek) révén áll fenn az előző a)-d) pontban megfogalmazott viszony – kapcsolódó vállalkozás. Ha a kérdésben megfogalmazott a két vállalkozás tevékenysége, azaz az egyik termelőeszközöket ad el, a másik ezzel állít elő terméket, vagy ezzel nyújt szolgáltatást, akkor is szomszédos piacról van szó, véleményünk szerint. Nem minősül azonban kapcsolódó vállalkozásnak két vállalkozás, ha például az egyik élelmiszert állít elő, a másik pedig ruhatisztítási szolgáltatást nyújt. A kis- és középvállalkozási besoroláshoz a kapcsolódó vállalkozások adatait a konszolidált […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
