Jelentős hatás értelmezése
Kérdés
A jelentős összegű hiba számviteli törvény szerinti mértéke meghatározza-e a "jelentős" fogalmát? Értelmezhető-e ez a jelentős eltérés, a különbözet jelentős összegű esetekben is? Vagy a devizás értékelésnél? Megteheti-e cégünk, hogy az Szt. 60. §-ának (2) bekezdéséhez kapcsolódóan a számviteli politikájában a "jelentős" értékhatárt a mérlegfőösszeg 3%-ában határozza meg? Sok könyvvizsgáló ilyenkor a jelentős összegű hibára hivatkozással ezt a mértéket nem fogadja el, pedig szerintünk ez a két fogalom nem függ össze. A számviteli törvény a "jelentős" fogalmát nem definiálja, annak meghatározását a számviteli politika kialakítása keretében a vállalkozóra bízza.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. december 2-án (233. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4815
[…] bekezdésének 3. pontjában meghatározott mértékhez. Így a könyvvizsgáló téved [az Szt. 14. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat helytelenül értelmezi], amikor a kérdés szerinti vállalkozó gyakorlatát nem fogadja el. Meg kell azonban jegyezni, hogy a 60. § (2) bekezdéséhez kapcsolódóan pontosabban kell fogalmazni, mint ahogyan az a kérdésben szerepel. Az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése alapján akkor kell a külföldi pénzértékre szóló tételeket a mérleg-fordulónapi választott devizaárfolyamon értékelni, amennyiben a mérleg-fordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatás jelentős. Ennek a mértéke – elméletileg - lehet az, hogy a devizás eszközökre, kötelezettségekre gyakorolt hatása akkor jelentős, ha a különbözet legalább 3 százalékkal növeli vagy csökkenti a mérlegfőösszeget. Nyilvánvaló az, hogy a különbözet eltérő módon változtatja meg a mérleg eszköz-, illetve forrásoldalát, illetve az eredményt. Ezért hozzá kell tenni azt is, hogy ha a három elem közül bármelyik meghaladja a 3 százalékot, akkor értékelni kell. Elméletileg tehát a kérdés szerinti módon meghatározott mérték alkalmazható, gyakorlatilag viszont az alkalmazása vitatható. Ugyanis a mérlegfőösszeg 3 százaléka abszolút összegben például a külföldi pénzértékre szóló eszközöknél jelentősen eltérő […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. december 2-án (233. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4815
[…] bekezdésének 3. pontjában meghatározott mértékhez. Így a könyvvizsgáló téved [az Szt. 14. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat helytelenül értelmezi], amikor a kérdés szerinti vállalkozó gyakorlatát nem fogadja el. Meg kell azonban jegyezni, hogy a 60. § (2) bekezdéséhez kapcsolódóan pontosabban kell fogalmazni, mint ahogyan az a kérdésben szerepel. Az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése alapján akkor kell a külföldi pénzértékre szóló tételeket a mérleg-fordulónapi választott devizaárfolyamon értékelni, amennyiben a mérleg-fordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatás jelentős. Ennek a mértéke – elméletileg - lehet az, hogy a devizás eszközökre, kötelezettségekre gyakorolt hatása akkor jelentős, ha a különbözet legalább 3 százalékkal növeli vagy csökkenti a mérlegfőösszeget. Nyilvánvaló az, hogy a különbözet eltérő módon változtatja meg a mérleg eszköz-, illetve forrásoldalát, illetve az eredményt. Ezért hozzá kell tenni azt is, hogy ha a három elem közül bármelyik meghaladja a 3 százalékot, akkor értékelni kell. Elméletileg tehát a kérdés szerinti módon meghatározott mérték alkalmazható, gyakorlatilag viszont az alkalmazása vitatható. Ugyanis a mérlegfőösszeg 3 százaléka abszolút összegben például a külföldi pénzértékre szóló eszközöknél jelentősen eltérő […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
