Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. február 10-én (237. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4897

[…] bérjárulékok között kell elszámolni. Az Szht. 4. §-ának (1) bekezdése részletezi, hogy a szakképzési hozzájárulás miként teljesíthető. A 4. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét legfeljebb annak mértékéig a tárgyévben elszámolt (kifizetett) – a mellékletben meghatározott – költségek (kiadások) összegével teljesítheti. Ha megnézzük a szakképzési hozzájárulás teljesítésénél elszámolható – a melléklet szerinti – költségeket, megállapítható, hogy azokat – a számviteli, de az adó- és járuléktörvényi, a statisztikai előírások szerint – bérköltségként, személyi jellegű egyéb kifizetésként, bérjárulékként, anyagköltségként, igénybe vett szolgáltatások költségeként kell elszámolni. Technikailag megoldható, hogy ezen költségek – mint saját elő­állítású eszközök aktivált értéke – a bérjárulékok között is elszámolásra kerüljenek. A probléma azonban egy ilyen elszámolással egyrészt az, hogy a költségnemek között halmozódást eredményez (torzítja a megbízható és valós vagyoni, jövedelmi helyzet bemutatását), másrészt maga az Szt. 76. §-ának (2) bekezdése sem ad erre lehetőséget. A költségek közötti kétszeres elszámoláson túlmenően gondot jelent az is, tekinthető-e hozzájárulásnak az, amikor a hozzájárulásként meghatározott szakképzési hozzájárulás nem hagyja el az adott vállalkozást. A hozzájárulás – az általános értelmezés szerint – másnak adott támogatás. A gyakorlati képzés költségeinek elszámolásánál azonban nem erről van szó! A gyakorlati képzés költségei fedezetére a vállalkozás kaphatna a költségvetésből támogatást […]