Termeltetés áruhitel-szerződéssel
Kérdés
A mezőgazdasági egyéni vállalkozó a gesztorszövetkezettel gabonatermesztésre termeltetési szerződést köt. A szükséges vetőmagot a szövetkezet áruhitel-szerződés keretében biztosítja, saját banki hitelkeretéből. Az áru átadásakor a szövetkezet – halasztott fizetési határidővel – a számlát kiállítja. A hitel visszafizetésekor kiállítja a hitelügyletben felszámított áfás kamatszámlát is. Nyilatkozata szerint a szövetkezet a vetőmag értékéről szóló számlát a saját analitikus áfanyilvántartásában megjelenteti. A fenti hitelügylettel fedezett halasztott fizetési határidejű számla áfatartalmát a mezőgazdasági vállalkozó miként kezelje? Megfizetettnek tekintendő-e, és mint olyan levonható-e a megfizetendő áfából, s visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. augusztus 25-én (249. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5115
[…] gabonát a vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni nyilvántartásában kimutatja (ezen belül a fizetendő áfát is); – a szövetkezetnek a felé számlázott gabonát készletre kell vennie, de könyvelnie kell az előzetesen felszámított áfát is, nem a 466. számlára, hanem az egyéb követelések között elkülönítetten (a 368. számlán). A fentiekben körülírt áruhitel-szerződés esetén nem beszélhetünk a hitel visszafizetéséről. Csak arról lehet szó, hogy a vetőmag átadása és a megtermelt gabona átvétele közötti időtartamra az áruhitel-szerződés szerint mennyi kamat jár, pontosabban ez a kamat mennyivel növelte meg a vetőmag árát. A vetőmag árának a növekedését (mint felárat) helyesbítő számlával kell az egyéni vállalkozó felé számlázni. (A normál kamatot nem kell számlázni, és nem terheli áfa. A kérdés szerinti esetben a kamat a vetőmag-értékesítés járulékos költsége!) Ezen számla alapján – a szövetkezet módosítja az értékesítés címén elszámolt árbevételt, a fizetendő áfát, – az egyéni vállalkozó pedig a szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartását. Ha a helyesbítő számla kiállításával (a kamat felszámításával) az ügylet lezárul, akkor – a szövetkezet a vetőmag értékesítéséhez kapcsolódóan fizetendő áfát az adóhatósággal szembeni kötelezettségként mutatja ki, vallja be (átvezeti a 467. számlára a 479. számláról), – az egyéni vállalkozó által számlázott előzetesen felszámított áfát pedig levonásba helyezheti (átvezeti a 466. számlára a 368. számláról). Az Szja-tv. 10. számú melléklete szerint bevétel az értékesített termék ellenértékeként befolyt összeg, de a természetben kapott ellenérték is. Így az egyéni vállalkozó a számla, a helyesbítő számla szerinti áfa nélküli összeget költségként köteles kimutatni akkor, amikor a megtermelt gabonáról a számlát kibocsátotta, illetve akkor, amikor a szövetkezet a megtermelt gabona számlázott ellenértéke és a vetőmag számlázott teljes ellenértéke közötti különbözetet kiegyenlítette. (A gabona számlázott – áfa nélküli – ellenértéke lesz az egyéni vállalkozó bevétele, amely két részből tevődik össze: egyrészt a természetben kapott ellenérték, a vetőmag – áfa nélküli – számlázott ellenértéke, másrészt a ténylegesen átutalt, pénzben megkapott ellenérték.) A bevételkénti, illetve költségkénti elszámolással egyidejűleg kell a teljes fizetendő áfát, illetve a teljes, előzetesen felszámított és levonható áfát bevallani, az adóhatósággal […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. augusztus 25-én (249. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5115
[…] gabonát a vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni nyilvántartásában kimutatja (ezen belül a fizetendő áfát is); – a szövetkezetnek a felé számlázott gabonát készletre kell vennie, de könyvelnie kell az előzetesen felszámított áfát is, nem a 466. számlára, hanem az egyéb követelések között elkülönítetten (a 368. számlán). A fentiekben körülírt áruhitel-szerződés esetén nem beszélhetünk a hitel visszafizetéséről. Csak arról lehet szó, hogy a vetőmag átadása és a megtermelt gabona átvétele közötti időtartamra az áruhitel-szerződés szerint mennyi kamat jár, pontosabban ez a kamat mennyivel növelte meg a vetőmag árát. A vetőmag árának a növekedését (mint felárat) helyesbítő számlával kell az egyéni vállalkozó felé számlázni. (A normál kamatot nem kell számlázni, és nem terheli áfa. A kérdés szerinti esetben a kamat a vetőmag-értékesítés járulékos költsége!) Ezen számla alapján – a szövetkezet módosítja az értékesítés címén elszámolt árbevételt, a fizetendő áfát, – az egyéni vállalkozó pedig a szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartását. Ha a helyesbítő számla kiállításával (a kamat felszámításával) az ügylet lezárul, akkor – a szövetkezet a vetőmag értékesítéséhez kapcsolódóan fizetendő áfát az adóhatósággal szembeni kötelezettségként mutatja ki, vallja be (átvezeti a 467. számlára a 479. számláról), – az egyéni vállalkozó által számlázott előzetesen felszámított áfát pedig levonásba helyezheti (átvezeti a 466. számlára a 368. számláról). Az Szja-tv. 10. számú melléklete szerint bevétel az értékesített termék ellenértékeként befolyt összeg, de a természetben kapott ellenérték is. Így az egyéni vállalkozó a számla, a helyesbítő számla szerinti áfa nélküli összeget költségként köteles kimutatni akkor, amikor a megtermelt gabonáról a számlát kibocsátotta, illetve akkor, amikor a szövetkezet a megtermelt gabona számlázott ellenértéke és a vetőmag számlázott teljes ellenértéke közötti különbözetet kiegyenlítette. (A gabona számlázott – áfa nélküli – ellenértéke lesz az egyéni vállalkozó bevétele, amely két részből tevődik össze: egyrészt a természetben kapott ellenérték, a vetőmag – áfa nélküli – számlázott ellenértéke, másrészt a ténylegesen átutalt, pénzben megkapott ellenérték.) A bevételkénti, illetve költségkénti elszámolással egyidejűleg kell a teljes fizetendő áfát, illetve a teljes, előzetesen felszámított és levonható áfát bevallani, az adóhatósággal […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
