Követelésbehajtás
Kérdés
A kft. tevékenységi köre: követelésbehajtás. Kérem segítségüket a gazdasági események helyes könyveléséhez! Az engedményezési szerződésben az engedményező lemond az engedményes (a behajtó társaság) javára a teljes követelés összegéről (100 egység). Sikerült behajtani 60 egységet, amely összeg a bankszámlára megérkezett. A 40 egységet nem lehet behajtani, az adós nem fizet. Az engedményező és az engedményes közötti szerződés alapján a behajtott 60 egységből annak 20 százalékát az engedményes behajtási díj címén számlázza az engedményező felé, és a megmaradt 48 egységet továbbutalja az engedményező részére.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. október 20-án (253. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5182
[…] való engedményre az adásvétel, az ingyenes engedményre az ajándékozás szabályait kell alkalmazni. A Ptk. előírásainak megfelelő engedményezés esetén az engedményező eladja, térítés nélkül átadja az engedményezés időpontjában a követelését (ezzel egyidejűleg a könyvekből kivezeti), az engedményes pedig beszerzésként, térítés nélküli átvételként átveszi (és könyveli). A kérdésben nem erről van szó! Az engedményes a követelés behajtásának a jogát szerzi meg, a követelés összegére, minőségére vonatkozó adatokkal, a kötelezett erre vonatkozó tájékoztatásával stb., de nem szerzi meg (sem ellenérték fejében, sem térítés nélkül) magát a követelést. Így a követelésbehajtásra vonatkozó szerződés (megállapodás) megkötésekor a követelést behajtó kft.-nél könyvelni nem kell, nem szabad. (Nem szabad könyvelni a jogosultnál sem.) Amikor a kötelezett (az adós) fizet, a követelést behajtó kft.-nél a tényleges pénzmozgást kell könyvelni azzal, hogy azt az eredeti jogosulttal szembeni kötelezettségként kell kimutatni (T 384, 381 – K 4799). A szerződés szerinti behajtási díjat az áfa felszámításával számlázni kell (T 311 – K 91-92, 467), majd az így számlázott összeggel csökkenteni az eredeti jogosulttal szembeni kötelezettséget (T 4799 – K 311), a különbözetet az eredeti jogosultnak átutalni (T 4799 – K 384), és az átutalással egyidejűleg elszámolást adni a követelésbehajtásról az eredeti jogosultnak. Az eredeti jogosult a követelésbehajtásról […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. október 20-án (253. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5182
[…] való engedményre az adásvétel, az ingyenes engedményre az ajándékozás szabályait kell alkalmazni. A Ptk. előírásainak megfelelő engedményezés esetén az engedményező eladja, térítés nélkül átadja az engedményezés időpontjában a követelését (ezzel egyidejűleg a könyvekből kivezeti), az engedményes pedig beszerzésként, térítés nélküli átvételként átveszi (és könyveli). A kérdésben nem erről van szó! Az engedményes a követelés behajtásának a jogát szerzi meg, a követelés összegére, minőségére vonatkozó adatokkal, a kötelezett erre vonatkozó tájékoztatásával stb., de nem szerzi meg (sem ellenérték fejében, sem térítés nélkül) magát a követelést. Így a követelésbehajtásra vonatkozó szerződés (megállapodás) megkötésekor a követelést behajtó kft.-nél könyvelni nem kell, nem szabad. (Nem szabad könyvelni a jogosultnál sem.) Amikor a kötelezett (az adós) fizet, a követelést behajtó kft.-nél a tényleges pénzmozgást kell könyvelni azzal, hogy azt az eredeti jogosulttal szembeni kötelezettségként kell kimutatni (T 384, 381 – K 4799). A szerződés szerinti behajtási díjat az áfa felszámításával számlázni kell (T 311 – K 91-92, 467), majd az így számlázott összeggel csökkenteni az eredeti jogosulttal szembeni kötelezettséget (T 4799 – K 311), a különbözetet az eredeti jogosultnak átutalni (T 4799 – K 384), és az átutalással egyidejűleg elszámolást adni a követelésbehajtásról az eredeti jogosultnak. Az eredeti jogosult a követelésbehajtásról […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
