Használati jog kiterjesztése
Kérdés
A társaság 1995-ben 50 évre szóló használati jogot vásárolt 2 millió Ft-ért az illetékes önkormányzat tulajdonában álló telekre. Felépítettek rá egy 120 m2-es üzleti célú, a társaság tulajdonát képező épületet, amelyet 2006 májusában aktiváltak. 2007-ben az önkormányzat beruházás indítása céljából felajánlotta, hogy az épületet lebontásra megvásárolja könyv szerinti értéken (a piaci értékre való felértékelés a könyvekben 2007-ig nem történt meg). Az ingatlant felbecsültette a társaság, és az értékbecslésben szereplő árat kérte az önkormányzattól. Az önkormányzat ezt az árat elutasította. Végül a társaság és az önkormányzat olyan megegyezésre jutott, hogy az önkormányzat a társaság tulajdonában álló épületet saját költségén lebontja, és az adott területen felépített új önkormányzati épületben kialakít egy 120 m2-es – a társaság tevékenységének folytatására alkalmas – részt, amelyre kiterjeszti az 50 éves használati jogot. Hogyan kellett volna az előzőekben leírt gazdasági eseményt elszámolni, mi lehet az alapja a kiterjesztett használati jog értékének?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. november 3-án (254. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5206
[…] szerződésben rögzíteni kellett volna azt is, hogy az épület ellenértékét az önkormányzat nem fizeti ki az adásvételt követően. Amikor az új önkormányzati épület felépült, és abban a társaság számára biztosított az épületrész, akkor az önkormányzat a 120 m2-es épületrészre, az 50 évből még hátralévő időtartamra használati jogot alapít, amelynek a számlázott – áfa nélküli – díja éppen annyi, mint a társaságtól megvásárolt épület – áfa nélküli – ellenértéke. Itt jegyezzük meg, hogy külön-külön tárgyi eszköz a telek és az épület is, ezért a telek használati jogát nem lehet kiegészíteni az épületrész használatára vonatkozó joggal. Ez utóbbit külön kell kezelni, külön kell nyilvántartani. A kérdésben használt múlt időből az következik, hogy a társaság tulajdonában lévő épületet például 2008-ban lebontották, az önkormányzati épületet pedig 2009-ben rendeltetésszerűen használatba vették. (Az időpontok – természetesen – ezektől eltérhetnek, a gazdasági események egyértelmű bemutatásához azonban szükségesek!) A leírtakból következően, – az önkormányzatnak és a társaságnak az épület eladására vonatkozó adásvételi szerződést már 2008-ban meg kellett kötnie; – az adásvételi szerződés alapján a társaságnak a könyv szerinti értéket 2008-ban számláznia kellett (áfa nélkül, ha az ingatlanértékesítést nem minősítette adókötelessé, és a használatbavételi engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között legalább 2 év eltelt): T 311 – K 961, a könyv szerinti érték kivezetése: T 129 – K 123 és T 861 - K 123; – amikor az önkormányzati épület elkészült, akkor az önkormányzatnak számláznia kellett a társaság részére biztosított épületrész használati jogát, amelyet a társaságnál az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként kellett könyvelni: T 126 – K 454, majd meghatározni annak az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírását (ha a használati jog alapítása 2009-ben volt, nem lehet előbb, mint a rendeltetésszerű használatbavétel időpontja, akkor a hátralévő időtartam, 36 év számításba vételével kell az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírás összegét meghatározni); – a számlázott használati jog könyvelése után az önkormányzattal szembeni követelés-, illetve kötelezettségszámlák – az önkormányzat […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. november 3-án (254. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5206
[…] szerződésben rögzíteni kellett volna azt is, hogy az épület ellenértékét az önkormányzat nem fizeti ki az adásvételt követően. Amikor az új önkormányzati épület felépült, és abban a társaság számára biztosított az épületrész, akkor az önkormányzat a 120 m2-es épületrészre, az 50 évből még hátralévő időtartamra használati jogot alapít, amelynek a számlázott – áfa nélküli – díja éppen annyi, mint a társaságtól megvásárolt épület – áfa nélküli – ellenértéke. Itt jegyezzük meg, hogy külön-külön tárgyi eszköz a telek és az épület is, ezért a telek használati jogát nem lehet kiegészíteni az épületrész használatára vonatkozó joggal. Ez utóbbit külön kell kezelni, külön kell nyilvántartani. A kérdésben használt múlt időből az következik, hogy a társaság tulajdonában lévő épületet például 2008-ban lebontották, az önkormányzati épületet pedig 2009-ben rendeltetésszerűen használatba vették. (Az időpontok – természetesen – ezektől eltérhetnek, a gazdasági események egyértelmű bemutatásához azonban szükségesek!) A leírtakból következően, – az önkormányzatnak és a társaságnak az épület eladására vonatkozó adásvételi szerződést már 2008-ban meg kellett kötnie; – az adásvételi szerződés alapján a társaságnak a könyv szerinti értéket 2008-ban számláznia kellett (áfa nélkül, ha az ingatlanértékesítést nem minősítette adókötelessé, és a használatbavételi engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között legalább 2 év eltelt): T 311 – K 961, a könyv szerinti érték kivezetése: T 129 – K 123 és T 861 - K 123; – amikor az önkormányzati épület elkészült, akkor az önkormányzatnak számláznia kellett a társaság részére biztosított épületrész használati jogát, amelyet a társaságnál az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként kellett könyvelni: T 126 – K 454, majd meghatározni annak az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírását (ha a használati jog alapítása 2009-ben volt, nem lehet előbb, mint a rendeltetésszerű használatbavétel időpontja, akkor a hátralévő időtartam, 36 év számításba vételével kell az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírás összegét meghatározni); – a számlázott használati jog könyvelése után az önkormányzattal szembeni követelés-, illetve kötelezettségszámlák – az önkormányzat […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
