Vitatott teljesítés számlázása
Kérdés
A társaság mészkőfeldolgozással foglalkozik, különféle szemcsefinomságú kőporokat, zúzott követ állít elő. A feldolgozáshoz szükséges mészkövet egy bányászattal foglalkozó társaságtól vásárolja. A határozott időtartamú szerződésben a szállító kétféle mérettartományba tartozó kő beszállítását vállalta. Az ehhez szükséges beruházást azonban nem valósította meg, így nem tud a szállítási szerződésben vállaltak szerint teljesíteni. A fejlesztéseket a vevőnek kell végrehajtania. A méretbeli kifogásokat a beszállítónak folyamatosan jeleztük, még a számla elkészülte előtt, akárcsak a gépmeghibásodásból eredő többletköltségeket is. A szállító elismeri a minőségi kifogást, de nem hajlandó módosítani a számlán. Hogyan lehet helyesen kezelni ezen számlákat? A nem szerződés szerinti teljesítés alapján a kiállított számla teljes áfája levonható-e? Helyesen jár-e el a vevő, ha a számlákat befogadja, de a könyveibe csökkentett értéken veszi fel? Vagy a számlát befogadja, könyveli, az áfát levonja, és a kifogásolt mennyiségről és értékről ő készít a szállító nevében egy jóváíró számlát, és az ezzel csökkentett számlaértéket fizeti ki? Vagy a számlát befogadja, könyveli, az áfát levonja, a meddő mennyiséget visszaszámlázza ugyanazon az egységáron, és kiszámlázza a többletmunkából eredő költségeket is?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. január 12-én (258. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5280
[…] számlázta), a számviteli törvény tételes előírását sérti meg, az áfát be kell fizetnie. A vevő cég azt a számlát, amelyet nem a szerződés szerinti feltételek teljesítésének megfelelően állítottak ki, egyrészt nem ismeri el, nem fogadhatja el. Az el nem fogadott teljesítésről kiállított számlát még részben sem szabad könyvelni! Tehát nincs arra lehetőség, hogy a vevő a számlát befogadja, majd azt csökkentett értéken rögzíti a könyvviteli, illetve az adótörvényeket alátámasztó nyilvántartásokban. [Itt jegyezzük meg, a beszállító által kiállított, de a vevő által el nem ismert számla alapján az áfa nem vonható le (részben sem).] A beszállító helyett a vevő számlával egy tekintet alá eső okiratot, az adott esetben helyesbítő számlát (jóváíró számlát sem az adótörvények, sem a számviteli előírások nem ismernek!) csak az Áfa-tv. 160. §-ában foglaltak megtartása mellett állíthat ki. Ez azonban a kérdésben leírtak alapján nehezen képzelhető el, hiszen a beszállító helyett a vevő által kiállított helyesbítő számla alapján nemcsak a vevőnek kell módosítania a bekerülési értéket, hanem a beszállítónak is az árbevételt, és az így kiállított, írásbeli megállapodással alátámasztott helyesbítő számlát a beszállítónak kellene elismernie, elfogadnia, hogy az könyvelhető legyen. Állandóan visszatérő motívum a szerződéssel való alátámasztás. Ha a vevő a kérdés szerinti meddőmennyiséget a beszállítónak visszaszállítja, akkor – ha ebben és ennek az árában a szerződésben megállapodtak – a vevő azt számlázhatja (a visszaszámlázás szóba sem jöhet!), természetesen a beszállító (mint vevő) elismerése, elfogadása mellett. Ugyanígy – különmegállapodás alapján – a vevő számlázhatja a többletmunkából, géptörésből adódó költségeket is. A beszállítónak a teljesítés elismerése nélkül azonban ez sem járható út. A kérdésben leírtak alapján a véleményünk az, hogy az adott esetben az Szt. 47. §-ának (9) bekezdésében foglaltak szerint indokolt eljárni. A gazdasági esemény (a kő beszállítása) megtörtént. Így azt az elismert, elfogadott mennyiségben és minőségben készletre kell venni. Tekintettel azonban […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. január 12-én (258. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5280
[…] számlázta), a számviteli törvény tételes előírását sérti meg, az áfát be kell fizetnie. A vevő cég azt a számlát, amelyet nem a szerződés szerinti feltételek teljesítésének megfelelően állítottak ki, egyrészt nem ismeri el, nem fogadhatja el. Az el nem fogadott teljesítésről kiállított számlát még részben sem szabad könyvelni! Tehát nincs arra lehetőség, hogy a vevő a számlát befogadja, majd azt csökkentett értéken rögzíti a könyvviteli, illetve az adótörvényeket alátámasztó nyilvántartásokban. [Itt jegyezzük meg, a beszállító által kiállított, de a vevő által el nem ismert számla alapján az áfa nem vonható le (részben sem).] A beszállító helyett a vevő számlával egy tekintet alá eső okiratot, az adott esetben helyesbítő számlát (jóváíró számlát sem az adótörvények, sem a számviteli előírások nem ismernek!) csak az Áfa-tv. 160. §-ában foglaltak megtartása mellett állíthat ki. Ez azonban a kérdésben leírtak alapján nehezen képzelhető el, hiszen a beszállító helyett a vevő által kiállított helyesbítő számla alapján nemcsak a vevőnek kell módosítania a bekerülési értéket, hanem a beszállítónak is az árbevételt, és az így kiállított, írásbeli megállapodással alátámasztott helyesbítő számlát a beszállítónak kellene elismernie, elfogadnia, hogy az könyvelhető legyen. Állandóan visszatérő motívum a szerződéssel való alátámasztás. Ha a vevő a kérdés szerinti meddőmennyiséget a beszállítónak visszaszállítja, akkor – ha ebben és ennek az árában a szerződésben megállapodtak – a vevő azt számlázhatja (a visszaszámlázás szóba sem jöhet!), természetesen a beszállító (mint vevő) elismerése, elfogadása mellett. Ugyanígy – különmegállapodás alapján – a vevő számlázhatja a többletmunkából, géptörésből adódó költségeket is. A beszállítónak a teljesítés elismerése nélkül azonban ez sem járható út. A kérdésben leírtak alapján a véleményünk az, hogy az adott esetben az Szt. 47. §-ának (9) bekezdésében foglaltak szerint indokolt eljárni. A gazdasági esemény (a kő beszállítása) megtörtént. Így azt az elismert, elfogadott mennyiségben és minőségben készletre kell venni. Tekintettel azonban […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
