Első konszolidáció hatásának megjelenítése
Kérdés
Az első konszolidáció hatásának megjelenítése hogyan jelenik meg az eredménykimutatásban az Szt. 124. §-ának (5) bekezdésében előírtak figyelembevételével, amikor a konszolidációs tételek az 1-4. számlaosztályban jelentek meg, továbbá a konszolidálás során a közbenső eredmények elhagyása további konszolidációs tételeket okozhat az 1-9. számlaosztályban? Kérek útmutatást a konszolidáció végrehajtásának sorrendjére vonatkozóan: tőkekonszolidáció, adósságkonszolidáció, vállalkozásokon belüli közbenső eredmények elhagyása, ráfordítások-bevételek konszolidálása esetében. A tőkekonszolidációnak része-e a konszolidációból származó mérleg szerinti eredmény? Hogyan függ össze a konszolidált eredménykimutatás mérleg szerinti eredménye, a saját tőke mérleg szerinti eredménye, a leányvállalati saját tőke változása, a konszolidáció miatti változások, valamint a külső tagok részesedése?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2013. szeptember 19-én (292. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6023
[…] jegyzett tőkéjét, tőketartalékát, lekötött tartalékát és eredménytartalékát lehet csak konszolidálni. (Megjegyzés: ha a leányvállalatok tárgyévi mérleg szerinti eredményét is konszolidálnák, akkor a mérlegben és az eredménykimutatásban a mérleg szerinti eredmény nem egyezne meg, márpedig ez az egyezőség a konszolidált beszámolóban is fennáll.) A leányvállalatok tárgyévi, éves beszámolóban kimutatott mérleg szerinti eredményéből a külső tagokat megillető részt az Szt. 127. §-a (4) bekezdésének az előírása alapján jóváhagyott osztalékként kell kimutatni (a külső tulajdonosok az éves beszámoló eredményéből jogosultak osztalékra, és nem a leányvállalat konszolidált eredményéből), így a konszolidációba bevont vállalkozások együttes saját tőkéjében a külső tagokra jutó vagyonrész kötelezettségként jelenik meg.A leányvállalati saját tőke változása az anyavállalatra jutó sajáttőke-változást, míg a külső tagok részesedése a külső tagokra jutó saját tőkét mutatja a tőkekonszolidáció választott időpontjához (első bevonáshoz) viszonyítva, mindkét esetben a tárgyévi mérleg szerinti eredmény nélkül számítva. Az Szt. 127. §-a (4) bekezdésének az előírásából következően a leányvállalat tárgyévi mérleg szerinti eredménye mindig a következő üzleti évben jelenik meg leányvállalati sajáttőke-változásként, illetve külső tagok részesedéseként (a tárgyévi mérleg szerinti eredmény a következő évben kerül az eredménytartalékba átvezetésre, és akkor kerül megosztásra leányvállalati sajáttőke-változásként, illetve külső tagok részesedéseként).A közbenső eredmény és a bevétel-ráfordítás konszolidáció a konszolidációba bevont vállalkozások együttes eredményét […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2013. szeptember 19-én (292. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6023
[…] jegyzett tőkéjét, tőketartalékát, lekötött tartalékát és eredménytartalékát lehet csak konszolidálni. (Megjegyzés: ha a leányvállalatok tárgyévi mérleg szerinti eredményét is konszolidálnák, akkor a mérlegben és az eredménykimutatásban a mérleg szerinti eredmény nem egyezne meg, márpedig ez az egyezőség a konszolidált beszámolóban is fennáll.) A leányvállalatok tárgyévi, éves beszámolóban kimutatott mérleg szerinti eredményéből a külső tagokat megillető részt az Szt. 127. §-a (4) bekezdésének az előírása alapján jóváhagyott osztalékként kell kimutatni (a külső tulajdonosok az éves beszámoló eredményéből jogosultak osztalékra, és nem a leányvállalat konszolidált eredményéből), így a konszolidációba bevont vállalkozások együttes saját tőkéjében a külső tagokra jutó vagyonrész kötelezettségként jelenik meg.A leányvállalati saját tőke változása az anyavállalatra jutó sajáttőke-változást, míg a külső tagok részesedése a külső tagokra jutó saját tőkét mutatja a tőkekonszolidáció választott időpontjához (első bevonáshoz) viszonyítva, mindkét esetben a tárgyévi mérleg szerinti eredmény nélkül számítva. Az Szt. 127. §-a (4) bekezdésének az előírásából következően a leányvállalat tárgyévi mérleg szerinti eredménye mindig a következő üzleti évben jelenik meg leányvállalati sajáttőke-változásként, illetve külső tagok részesedéseként (a tárgyévi mérleg szerinti eredmény a következő évben kerül az eredménytartalékba átvezetésre, és akkor kerül megosztásra leányvállalati sajáttőke-változásként, illetve külső tagok részesedéseként).A közbenső eredmény és a bevétel-ráfordítás konszolidáció a konszolidációba bevont vállalkozások együttes eredményét […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
