Elveszett részvény pótlása
Kérdés
A zrt. 2007. évi alapítását követően a tulajdonosok részére – átvételi elismervény ellenében – átadta a névre szóló törzsrészvényeket. Az elmúlt időszakban – elsősorban az örökösök részéről – több esetben érkezett bejelentés, hogy az örökösödési eljárás során nem találják (elveszett) az örökhagyó részvényeit. Az elveszett vagy megsemmisült részvényeket milyen jogi eljárással pótolhatják a tulajdonosok, illetve az örökösök? Az elveszett vagy megsemmisült részvények esetén a tulajdonos (örökös) a közgyűlésen szavazhat, osztalékot felvehet? A részvények "hiánya" miatt a részvénykönyvbe bevezethetők-e az új tulajdonos adatai? A közjegyző az értékpapírt megsemmisítheti, és annak pótlására felszólíthatja a kibocsátót? A nyomdai úton – pótlólagosan – kiállított értékpapírok előállításának költsége kit terhel?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. február 13-án (300. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6193
[…] eltérő rendelkezése hiányában – a közgyűlésen részt vehet, szavazhat, osztalékot kaphat. Más a helyzet az örökösök esetében: ha az igazgatóság a tulajdonosváltozást – a megfelelő okirati bizonyítékok alapján – a részvény hátoldalán (toldaton) nem vezeti át, és a jogosultat így a részvénykönyvbe nem jegyzi be, akkor az örökösök a közgyűlésen nem vehetnek részt, nem szavazhatnak, osztalékot nem kaphatnak.A kérdés szerinti elvesztés esetén (az örökös nem találja az örökhagyó részvényét) többféle megoldás lehetséges, amelyeket azonban a részvénytársaságon belül kell kezdeményezni. (Véleményünk szerint a közjegyző a részvényt nem semmisítheti meg!)Egyik lehetséges megoldás az alaptőke felemelése az alaptőkén felüli vagyon terhére, ha annak az Szt. szerinti feltételei adottak. Az alaptőke-emelésről szóló közgyűlési határozatban rendelkezni kell az alapszabály módosításáról, és meg kell határozni az alaptőke-emelés végrehajtásának feltételeit (új részvények kibocsátása, felülbélyegzés, kicserélés). Elveszett részvények "pótlására" a kérdés szerinti esetben a felülbélyegzés, illetve a kicserélés tűnik járható útnak. Ugyanis amennyiben a részvényes – a Gt. 260. §-ának (1) bekezdése alapján – a felülbélyegzendő vagy kicserélendő részvényeket a tőkeemelést követő felhívásban megjelölt időtartamon belül az igazgatóságnak nem adja át, az igazgatóság a részvényeket érvénytelenné nyilvánítja. A részvények érvénytelenítéséről szóló határozatot a Cégközlönyben közzé kell tenni. Az érvénytelenné nyilvánított részvényekkel részvényesi jogok a határozat keltétől kezdve nem gyakorolhatók. Ha a részvényes az új, kicserélt, felülbélyegzett részvényeket a felhívásban megjelölt időtartam alatt nem veszi át, a részvénytársaság ezeket a részvényeket, illetve az érvénytelenné nyilvánított részvények helyett kibocsátott új részvényeket értékesíti. Ha hat hónapon belül ezen részvényeket nem lehet értékesíteni, a részvényeket az alaptőke kötelező leszállítása szabályainak betartásával be kell vonni. Az értékesítésből befolyt vételár, illetve a részvények bevonása esetén azok névértékére jutó sajáttőke-rész a határidőt elmulasztó részvényest illeti meg.Hosszabban idéztük a törvényi előírást véleményünk alátámasztására. Nyilvánvalóan a "hiányzó" részvény tulajdonosa, illetve örököse a részvényét […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. február 13-án (300. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6193
[…] eltérő rendelkezése hiányában – a közgyűlésen részt vehet, szavazhat, osztalékot kaphat. Más a helyzet az örökösök esetében: ha az igazgatóság a tulajdonosváltozást – a megfelelő okirati bizonyítékok alapján – a részvény hátoldalán (toldaton) nem vezeti át, és a jogosultat így a részvénykönyvbe nem jegyzi be, akkor az örökösök a közgyűlésen nem vehetnek részt, nem szavazhatnak, osztalékot nem kaphatnak.A kérdés szerinti elvesztés esetén (az örökös nem találja az örökhagyó részvényét) többféle megoldás lehetséges, amelyeket azonban a részvénytársaságon belül kell kezdeményezni. (Véleményünk szerint a közjegyző a részvényt nem semmisítheti meg!)Egyik lehetséges megoldás az alaptőke felemelése az alaptőkén felüli vagyon terhére, ha annak az Szt. szerinti feltételei adottak. Az alaptőke-emelésről szóló közgyűlési határozatban rendelkezni kell az alapszabály módosításáról, és meg kell határozni az alaptőke-emelés végrehajtásának feltételeit (új részvények kibocsátása, felülbélyegzés, kicserélés). Elveszett részvények "pótlására" a kérdés szerinti esetben a felülbélyegzés, illetve a kicserélés tűnik járható útnak. Ugyanis amennyiben a részvényes – a Gt. 260. §-ának (1) bekezdése alapján – a felülbélyegzendő vagy kicserélendő részvényeket a tőkeemelést követő felhívásban megjelölt időtartamon belül az igazgatóságnak nem adja át, az igazgatóság a részvényeket érvénytelenné nyilvánítja. A részvények érvénytelenítéséről szóló határozatot a Cégközlönyben közzé kell tenni. Az érvénytelenné nyilvánított részvényekkel részvényesi jogok a határozat keltétől kezdve nem gyakorolhatók. Ha a részvényes az új, kicserélt, felülbélyegzett részvényeket a felhívásban megjelölt időtartam alatt nem veszi át, a részvénytársaság ezeket a részvényeket, illetve az érvénytelenné nyilvánított részvények helyett kibocsátott új részvényeket értékesíti. Ha hat hónapon belül ezen részvényeket nem lehet értékesíteni, a részvényeket az alaptőke kötelező leszállítása szabályainak betartásával be kell vonni. Az értékesítésből befolyt vételár, illetve a részvények bevonása esetén azok névértékére jutó sajáttőke-rész a határidőt elmulasztó részvényest illeti meg.Hosszabban idéztük a törvényi előírást véleményünk alátámasztására. Nyilvánvalóan a "hiányzó" részvény tulajdonosa, illetve örököse a részvényét […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
