Kezelési költség a valuta vételekor
Kérdés
A cég készpénzért (forint) vásárolt valutát, esetenként többféle valutát is egyszerre. A valutaváltó bizonylatán szerepel az árfolyam és egy bizonyos kezelési költség. A kezelési költséget nem valutánként, hanem a bizonylat végén egy összegben tünteti fel a pénzváltó. Az Szt. szerint a forintért vásárolt valutánál, devizánál a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Mit jelent ilyen esetben a ténylegesen fizetett forint? Jól gondoljuk-e, hogy amikor a valutapénztárban felvesszük a vásárolt valutát, akkor a kezelési költséget nem könyveljük a valutaváltási szolgáltatás ellenértékeként egyéb szolgáltatásra, hanem a kezelési költségre eső forintösszeg is a valuta bekerülési értékének része lesz? Több valuta vásárlása esetén a kezelési költség valuták közötti felosztása történhet-e valutánként a megadott árfolyamokkal kiszorzott forintösszegek arányában?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2016. január 14-én (338. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6865
[…] alacsonyabb árfolyamot alkalmazhat. Az összeghatárt, továbbá az árfolyameltérés mértékét az árfolyamjegyzéken fel kell tüntetni.A hivatkozott Korm. rendelet kezelési költség felszámításáról, annak összegszerűségéről nem rendelkezik, amiből az következik, hogy annak a felszámítása nem tekinthető jogszerűnek.A Korm. rendelet szerint a külföldi fizetőeszköz ügyfél részére való eladása esetén eladási bizonylatot köteles a pénzváltó kiállítani, amelynek – többek között – tartalmaznia kell az eladott fizetőeszköz pénznemét, összegét, az alkalmazott eladási árfolyamot, a bevételezett ellenértéket. Ebből következően itt sincs szó kezelési költségről, annak a felszámítási lehetőségéről (bár ezt kizáró rendelkezéssel sem találkoztunk).A kérdésekre a részletes válaszunk a következő:Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján a forintért vásárolt valutát, devizát a fizetett összegben (a kérdés szerinti esetben az eladási árfolyam és a kezelési költség együttes összegében) kell a valutapénztár könyvviteli nyilvántartásába felvenni, és a ténylegesen fizetett forint (együttes összege) alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Ez az álláspont egyértelműen következik az eszközök bekerülési (beszerzési) értéke meghatározásának az Szt. 47. §-a (1) bekezdésében leírt szabályából is, mivel a valuta megszerzésének ellenértékéhez, árfolyamához egyedileg hozzákapcsolható tétel a kezelési […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*