Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2016. május 12-én (345. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6985

[…] javakból történő részesedés módjának és mértékének (ellenértékének) meghatározását.A hivatkozottak alapján nehezen képzelhető el az osztalékfizetés sajátos módon történő szabályozása, különösen annak ismeretében, hogy a tagi munkavégzési jogviszonyban állókat pénzbeli, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás terheli.A Szöv. törvényben foglalt eltérésekkel kell a 6. § szerint a Ptk. szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni.A Ptk. 3:356. §-ának (2) bekezdése alapján a szövetkezet nyereségét (nyilvánvalóan adózott eredményét) a tagok között fel lehet osztani. A szövetkezet nyereségének a felét a tagok között személyes közreműködésük arányában kell felosztani (ennél kisebb mértékben történő felosztás alapszabály szerinti rendelkezése semmis).Mivel a Ptk. a szövetkezetet is lényegében gazdasági társaságnak tekinti, az osztalék összegének meghatározásánál indokolt a Ptk. és az Szt. szabályait alkalmazni. A Ptk. 3:185. §-a alapján a tagot a társaságnak (szövetkezetnek) a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés (közgyűlés) által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek (személyes közreműködés, vagyoni hozzájárulás) arányában meghatározott összeg (osztalék) illeti meg. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. A tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása (szövetkezetnél személyes közreműködése is) arányában jogosult. A taggyűlés (a közgyűlés) az osztalék fizetéséről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz.Az Szt. 39. §-ának (3) bekezdése alapján – a 2016. évtől hatályos előírás szerint – az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési […]