Közösen foglalkoztatott munkavállalók
Kérdés
Két cég közösen foglalkoztat munkavállalókat. Azt, hogy hogyan működik az Mt. alapján az elszámolás a cégek között, tudjuk. Arra azonban nem találtunk előírást, hogy a számvitelben ezt hogyan kell kezelni, elszámolni? Mi a következők szerint járunk el: az a cég, amelyik vállalta, hogy alkalmazza a munkavállalókat, az elszámolja a bért és járulékait a megfelelő költségek között, a megállapodás szerinti átalányösszeget, amikor megérkezik a bankba, bevételként könyveli, a kifizető cég elszámolja költségként (de milyen költségként, milyen bevételként?). Van áfafizetési kötelezettség? Számlázni kell? Megoszlanak a vélemények.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2016. május 26-án (346. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6992
[…] dokumentálását is (jelenléti ívvel, a foglalkoztatás óradíjával, napidíjával stb.). "B" cégnek a munkavállaló foglalkoztatásával kapcsolatos – említett – dokumentumokat az "A" cég rendelkezésére kell bocsátania. A munkavállaló részére szükséges igazolásokat az "A" cégnek kell kiadnia.A két cégnek meg kell állapodnia abban, hogy a munkavállaló "B" cégnél történő foglalkoztatásához kapcsolódóan, de az "A" cégnél felmerült költségeket (elsősorban a munkabért és annak járulékait, de lehetnek egyéb költségek is) "B" cég milyen formában téríti meg "A" cégnek. (A kérdés szerinti átalány nem egészen tekinthető megfelelőnek, mivel a foglalkoztatásnak jellemzően nem csak állandó költségei lehetnek, különösen akkor, ha a munkavállalót változó időtartamban foglalkoztatják.)Van olyan vélemény, amely szerint az "A" cégnél ténylegesen felmerült bérköltséget és annak járulékait kell a "B" céget terhelő ezen költségekkel csökkenteni, majd ezen költségelemeket a "B" cégnél munkabérként, bérjárulékként elszámolni. Ezzel az elszámolási móddal azonban nem lehet egyetérteni. Ha e szerint járnának el, akkor a havi adó- és járulékbevallás adatait a főkönyvi könyvelés nem támasztaná alá, a "B" cég pedig úgy számolna el költséget és bérjárulékot, hogy azokról adó- és járulékbevallást nem adott, konkrét munkabér-kifizetést és abból történő levonásokat nem teljesített. Mindez a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem durva megsértését eredményezné.Mi akkor a megoldás? A két cég közötti megállapodásban rögzíteni kell a munkavállaló részére havonta fizetendő bért, annak a munkáltatót terhelő terheit, a két cég közötti megosztás arányát meghatározó tényezőket, ha a munkabér havonta változik, vagy ha a megosztás aránya nem tekinthető állandónak, továbbá az ehhez szükséges bizonylatokat.Amikor az "A" cég az adott havi adó- és járulékbevallást elkészítette, annak az adatait, abból a "B" céget terhelő összeget közölje a "B" céggel, és kérje annak a költségtérítéskénti megtérítését. A költségtérítés pénzügyileg rendezett összegét az "A" cég egyéb bevételként, a "B" cég egyéb ráfordításként számolja el. A számviteli törvényben […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2016. május 26-án (346. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6992
[…] dokumentálását is (jelenléti ívvel, a foglalkoztatás óradíjával, napidíjával stb.). "B" cégnek a munkavállaló foglalkoztatásával kapcsolatos – említett – dokumentumokat az "A" cég rendelkezésére kell bocsátania. A munkavállaló részére szükséges igazolásokat az "A" cégnek kell kiadnia.A két cégnek meg kell állapodnia abban, hogy a munkavállaló "B" cégnél történő foglalkoztatásához kapcsolódóan, de az "A" cégnél felmerült költségeket (elsősorban a munkabért és annak járulékait, de lehetnek egyéb költségek is) "B" cég milyen formában téríti meg "A" cégnek. (A kérdés szerinti átalány nem egészen tekinthető megfelelőnek, mivel a foglalkoztatásnak jellemzően nem csak állandó költségei lehetnek, különösen akkor, ha a munkavállalót változó időtartamban foglalkoztatják.)Van olyan vélemény, amely szerint az "A" cégnél ténylegesen felmerült bérköltséget és annak járulékait kell a "B" céget terhelő ezen költségekkel csökkenteni, majd ezen költségelemeket a "B" cégnél munkabérként, bérjárulékként elszámolni. Ezzel az elszámolási móddal azonban nem lehet egyetérteni. Ha e szerint járnának el, akkor a havi adó- és járulékbevallás adatait a főkönyvi könyvelés nem támasztaná alá, a "B" cég pedig úgy számolna el költséget és bérjárulékot, hogy azokról adó- és járulékbevallást nem adott, konkrét munkabér-kifizetést és abból történő levonásokat nem teljesített. Mindez a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem durva megsértését eredményezné.Mi akkor a megoldás? A két cég közötti megállapodásban rögzíteni kell a munkavállaló részére havonta fizetendő bért, annak a munkáltatót terhelő terheit, a két cég közötti megosztás arányát meghatározó tényezőket, ha a munkabér havonta változik, vagy ha a megosztás aránya nem tekinthető állandónak, továbbá az ehhez szükséges bizonylatokat.Amikor az "A" cég az adott havi adó- és járulékbevallást elkészítette, annak az adatait, abból a "B" céget terhelő összeget közölje a "B" céggel, és kérje annak a költségtérítéskénti megtérítését. A költségtérítés pénzügyileg rendezett összegét az "A" cég egyéb bevételként, a "B" cég egyéb ráfordításként számolja el. A számviteli törvényben […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
