Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2016. november 10-én (355. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7131

[…] töltik fel. Mivel az adózott nyereség (eredménytartalék) megosztása a tagok döntési jogkörébe tartozik, a megosztást szabályozó taggyűlési határozatban rögzíteni kell, hogy a vagyoni hozzájárulást nem teljesítő tagra jutó adózott eredménynek (eredménytartaléknak) megfelelő összeggel a jegyzett tőkét töltik fel. Az Szt.-nek az eredménytartalék csökkenését kiegészítő módosítása szerint a jegyzett tőkének az ilyen irányú feltöltését az eredménytartalék terhére a jegyzett, de még be nem fizetett tőkeszámlával szemben kell rendezni.A költségek fedezetére kapott támogatásokat az Szt. 77. §-ának (2) bekezdése szerint kell egyéb bevételként elszámolni. Az eddigi előírás szerint a bevételkénti elszámolás feltétele az volt, hogy az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik, és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Az egyéb bevételkénti elszámolásnak nem volt feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha jogszabály eltérően rendelkezik. Ezen előírás a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás esetében kiegészült azzal, hogy ezen támogatás, juttatás egyéb bevételként elszámolható, ha a támogatási szerződés alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás megtörtént. A támogatási szerződések, a pályázatok utófinanszírozásának gondjai ezzel a módosítással enyhülhetnek, feltéve hogy a teljesítés az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig megtörtént, ezt követően az elszámolást elkészítették, benyújtották a támogató, a pályázatot kiíró szervezethez, és az az elszámolást a mérlegkészítés időpontjáig – dokumentáltan – elfogadta.A vásárolt követelések elszámolásával kapcsolatosan is – a 2016-tól hatályos előírásoknak való megfelelés érdekében – pontosítottak.Az egyéb ráfordítások között csak a forgóeszközök között kimutatott – vásárolt követelésnek nem minősülő – követelés behajthatatlan követelésként leírt összege számolható el. A térítés nélkül átadott, elengedett, behajthatatlannak minősített, a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés könyv szerinti értékét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni.A tartós kölcsönökkel kapcsolatos törvényi előírás sem volt teljes körű, csak a térítés nélkül átadott kölcsönök elszámolására adott egyértelmű előírást. A módosult előírás szerint a térítés nélkül átadottakon túlmenően az elengedett, behajthatatlannak minősített, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kölcsönök könyv szerinti értékét is a befektetett pénzügyi eszközök ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kell kimutatni. (Nem változott viszont a forgóeszközök között kimutatott – vásárolt követelésnek nem minősülő – kölcsönök térítés nélküli átadásának, elengedésének, behajthatatlanná minősítésének elszámolása, továbbra is egyéb ráfordítás az ide vonatkozó előírás pontosítása mellett.)A tartós kölcsönökhöz hasonlóan, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok könyv szerinti értékének kivezetése sem volt teljes körű, csak a térítés nélkül átadott értékpapírok elszámolására adott egyértelmű előírást. A módosult előírás szerint a térítés nélkül átadottakon túlmenően a hiányzó, megsemmisült, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok könyv szerinti értékét is a befektetett pénzügyi eszközök ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kell kimutatni.A szabályozás egységessége érdekében rögzítették azt is, hogy a hiányzó, megsemmisült, a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok könyv szerinti értékét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni.A 2016-tól hatályos előírás szerint a bérjárulékokat állománycsoportonként kell a kiegészítő mellékletben bemutatni. A bérjárulékok közül azonban csak a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség az, amely személyhez kötött, a rehabilitációs hozzájárulást és a szakképzési hozzájárulást nem lehet állománycsoportonként bemutatni. A módosult előírás szerint csak a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók […]