Kiállítási pavilon nyilvántartása
Kérdés
A társaság egy nemzetközi kiállításra külföldön a kiállítás területén több százmillió forint bekerülési értékű pavilont, jelentős alapterületű, többszintes épületet hozott létre épületgépészeti elemekkel együtt. A kiállítás hat hónapig volt nyitva. Ezt követően a pavilont le kell bontani, a területet vissza kell állítani, amelyre kb. másfél év áll rendelkezésre. A társaság tervei szerint Magyarországon a kiállításra felépített épületet újraépítik, amelyhez hazaszállítják, és felhasználják az eredeti, a bontás során nem sérült anyagokat, gépészeti elemeket is. A társaság a kiállításra felépített pavilont előző évben a tárgyi eszközök között mutatta ki, és értékcsökkenést számolt el utána, még a kiállítás bezárását követően is. Tekinthető-e tárgyi eszköznek a kiállítás idejére felépített épület, amit a kiállítást követően le kell bontani? Ha nem, akkor az épület megépítésével kapcsolatos költségeket hogyan kellett volna elszámolni? Tárgyi eszközzé minősítés esetén elszámolható-e értékcsökkenés a kiállítás bezárását követően? Át kell sorolni a készletek közé? Ha igen, mi tekintendő piaci értéknek? Az újraépítés során fel nem használható anyagok után az átsorolást megelőzően terven felüli értékcsökkenést el kell-e számolni? A bontási költségek a Magyarországon újraépített épület bekerülési értékébe beszámíthatók-e, vagy csak a hazaszállított és felhasznált építési anyagok, gépészeti elemek?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2016. december 15-én (357. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7165
[…] ismételten felépítik. Az az általános szabály, mely szerint a tárgyi eszköz áthelyezése egyik telephelyről a másikra nem változtat az eszköz minősítésén, az adott esetben nem alkalmazható, mivel nem beszélhetünk az épület áthelyezéséről, mert az épületet le kell bontani, azaz meg kell szüntetni, és akkor már nem tárgyi eszköz.Ha nem tárgyi eszköz, akkor nem lehet más, mint készlet, mint saját előállítású termék. Ezen termék bekerülési értékét az Szt. 47. §-ában foglaltak alapján kell meghatározni. A bekerülési érték meghatározása során azonban tekintettel kell lenni arra, hogy a saját előállítású termékként kimutatott épület csak hat hónapig szolgálja a tevékenységet, a hat hónap eltelte után azt le kell bontani. Az összemérés számviteli alapelv szerint az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni. Hogyan lehet ezen követelménynek az adott esetben megfelelni?A legegyszerűbb válasz az, ha a teljes bekerülési értéket a kiállítási pavilon használatbavételekor az eredményt terhelő tételként számoljuk el. Ezt azonban nem tehetjük meg, mivel az épület bontása utáni anyagokat, gépészeti elemeket Magyarországra történő hazaszállítás után az újraépítésnél felhasználják.Az építési-szerelési munkák közvetlen önköltségének részét képezik az építmény külön költségei. Ezek között szerepel az építmény kivitelezéséhez szükséges ideiglenes melléképítmények kivitelezésének – a visszanyerhető anyagok értékével csökkentett – közvetlen önköltsége is.A kérdéshez kapcsolódóan mondhatjuk azt, hogy a külföldön megrendezendő kiállításhoz szükség van a kiállítási pavilon megépítésére, a megépítésnek – a visszanyerhető anyagok értékével csökkentett – közvetlen önköltsége a kiállítás megrendezésének tényleges költsége, ráfordítása.Az előbbiek alapján a kiállítási pavilon megépítésének költségeit a felmerülés időszakában a saját termelésű készletek közvetlen önköltségeként kell elszámolni, de az anyagköltségként elszámolt részét csökkenteni kell a pavilon lebontásakor várhatóan készletre veendő építési anyagok, gépészeti elemek – kibontás utáni – piaci értékével. Amennyiben […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*