Kisvállalati adóhoz kapcsolódó kérdések
Kérdés
a) Az a megbízási díj, amely nem éri el a minimálbér 30%-át, tekinthető-e kivaalapnak, vagy az nem tekinthető járulékalapnak?
b) Ha a kivás kft. egyszemélyi tagja máshol 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll, és a kivás cégben nem vesz fel tagi jövedelmet, akkor a kivás kft.-ben kell kivaalapot képezni utána, vagy 0 összegű kivaelőleg is bevallható? Ekkor a kivás cég nem fizet sem kivát, sem más nyereségadót a bevételei után?
c) A kivatörvény szerinti új beruházás kizárólag gyári új termékek megvásárlásával valósulhat meg, vagy használt termékek megvásárlásával is?
d) Bérelt ingatlanon történő felújítás értelmezhető-e a kivatörvény szerinti új beruházásnak?
e) Kivás társaság akkor is választhatja-e a helyi iparűzési adó számításánál a kivaalap 120%-át mint adóalapot, ha így csak az iparűzési adó töredékét fizeti, mint a másik két számítási móddal?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. április 27-én (364. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7274
[…] díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét. Az előzőekből következik, hogy a biztosítottnak nem minősülő személynek megbízási szerződés alapján e tevékenységére tekintettel a tárgyhónapban fizetett jövedelem nem minősül a Tbj-tv. szerint járulékalapot képező jövedelemnek és ez által a Katv.-ben nem tekinthető személyi jellegű kifizetésnek és így kivaalapnak.b) A Katv. szerint tag esetében személyi jellegű kifizetésként (Tbj-tv. szerint járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. A tagra jutó személyi jellegű kifizetés meghatározása során nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5%-át arra az időszakra, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj-tv. 27. § (2) bekezdése szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége. Többes jogviszony esetén a ténylegesen elért járulékalapot kell figyelembe venni, ha a tag heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Így, ha a tag a kivás cégben nem vesz fel tagi jövedelmet, akkor Tbj-tv. 27. § (2) bekezdése szerint nincs járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége, emiatt a kivás kft.-ben nem kell kivaalapot képezni utána.Nulla összegű kivaelőleg is bevallható, ha egyébként nincs kivaalap.A kivás cég nem fizet sem kivát, sem más nyereségadót a bevételei után, ha nincs kivaalap.c) Nincs olyan szabály a Katv.-ben, hogy új beruházás kizárólag gyári új termékek megvásárlásával […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. április 27-én (364. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7274
[…] díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét. Az előzőekből következik, hogy a biztosítottnak nem minősülő személynek megbízási szerződés alapján e tevékenységére tekintettel a tárgyhónapban fizetett jövedelem nem minősül a Tbj-tv. szerint járulékalapot képező jövedelemnek és ez által a Katv.-ben nem tekinthető személyi jellegű kifizetésnek és így kivaalapnak.b) A Katv. szerint tag esetében személyi jellegű kifizetésként (Tbj-tv. szerint járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. A tagra jutó személyi jellegű kifizetés meghatározása során nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5%-át arra az időszakra, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj-tv. 27. § (2) bekezdése szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége. Többes jogviszony esetén a ténylegesen elért járulékalapot kell figyelembe venni, ha a tag heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Így, ha a tag a kivás cégben nem vesz fel tagi jövedelmet, akkor Tbj-tv. 27. § (2) bekezdése szerint nincs járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége, emiatt a kivás kft.-ben nem kell kivaalapot képezni utána.Nulla összegű kivaelőleg is bevallható, ha egyébként nincs kivaalap.A kivás cég nem fizet sem kivát, sem más nyereségadót a bevételei után, ha nincs kivaalap.c) Nincs olyan szabály a Katv.-ben, hogy új beruházás kizárólag gyári új termékek megvásárlásával […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
