Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. április 12-én (383. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7575

[…] kártérítés mértékét a teljes kárnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.A károkozó a kárt pénzben köteles megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.Ha a kár mértéke nem állapítható meg, a károkozásért felelős személy olyan összegű kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult kárának a kiegyenlítésére alkalmas.A szerződésszegéshez kapcsolódóan a Ptk. szerint a kártérítés mértéke: meg kell téríteni a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár, mint a szerződésszegés lehetséges következménye, a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni.A Ptk. előírásainak a figyelembevétele mellett számviteli szempontból és az Áfa-tv. szabályaira tekintettel eltérően kell kezelni a kártérítést, illetve a kártalanítást. A kártérítés a ténylegesen okozott kár megtérítését jelenti a szerződésben rögzített, vagy különmegállapodás, illetve bírósági határozat szerinti összegben. A kártalanítás a káreseményből adódó tényleges kár megtérítésén túlmenően vagy (a kár bizonyítása helyett) ahelyett a károsult az egyéb kárát (például az elmaradt vagyoni előnyt) is rendezteti, a közösen felvett, a kárt, a kártérítés formáját és összeget megállapító jegyzőkönyv alapján. Közös jegyzőkönyv hiányában a véglegessé vált bírósági […]