Származékos ügylet euró értékesítéshez kapcsolódóan


Cégünk árbevételének jelentős része euróban realizálódik. Amikor kedvező az árfolyam, szállításos határidős (FX forward) devizaügyletet kötünk a számlavezető pénzintézettel. Az ügyletkötések általában minden hónap elejére szólnak. Lejáratkor cégünk kifizeti az ügyletben szereplő devizamennyiséget, és a bank átutalja a kötési árfolyamon számított forintértéket. A bank felé külön letétet nem kell biztosítani. Az ügyletek értékelésekor a bank mindennap listát küld, amely tartalmazza a pozíciónkénti árfolyam-különböztet. Van-e könyvelési teendője a cégnek az ügylet kötésekor? Milyen könyvelési feladata van a cégnek, ha az árfolyam-elmozdulások miatt letétet kell biztosítani? Az ügylet zárását hogyan kell könyvelni? Mi a teendő az év végén nyitott pozíciókkal? Van-e egyéb számviteli feladat? Kérem, hogy a választ gyakorlati példával is mutassák be!


Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. május 10-én (385. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7615

[…] bemutatására:A cég és a bank szerződést kötött május 1-jével, hogy a cég 30 nap múlva elad 1000 eurót a banknak 310 Ft/euró árfolyamon. Ha a leszállítás (eladás) időpontjában a piaci árfolyam a kötési árfolyam alatt van, a cég a forintban kapott összeget: T 384 – K 389 könyvelési tétellel könyveli (308 Ft/euró), az átadott eurót pedig az eurószámláról az euró tényleges (könyv szerinti) árfolyamán kivezeti: T 389 – K 386 könyvelési tétellel, a 389. számlán mutatkozó egyenleget mint árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget számolja el: T 389 – K 9761, illetve T 8761 – K 389, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között. Ha a leszállítás (eladás) időpontjában a piaci ár a kötési árfolyamot meghaladja (312 Ft/euró), a cég a forintban kapott (a ténylegesen megkapott) összeget a T 384 – K 389 könyvelési tétellel könyveli, a többi tétel könyvelése azonos az előbbiekkel.A határidős leszállítási ügyletet a kötéstől a teljesítésig a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni, máshol könyvelni nem kell. A leszállításos határidős ügyletek esetében sem a mérlegfordulónaphoz, sem a mérlegkészítés időpontjához nem kapcsolódik értékelési és ebből adódóan a felek közötti elszámolási kötelezettség. Év végén nyitott pozíciókhoz nem kapcsolódik tehát könyvelési feladat. Így könyvelni csak a kötéskor, a 0. Számlaosztályban és záráskor, az euró átadásához kapcsolódóan kell.Az árfolyam-elmozdulásokra tekintettel a cég és a bank megállapodhat abban, hogy a kötés nagysága függvényében az ügylet biztosítékaként fedezetet fizetnek be. Az így befizetett pénzügyi fedezetet (letétet) a "367. Határidős, opciós és swap ügyletekkel kapcsolatos követelések" számlán kell kimutatni az ügylet zárásáig (T 367 – K 384), az ügylet zárása után vissza kell adni.A lejárati idő alatt a tényleges piaci ár és a kötési ár (árfolyam) közötti különbözet összegében a felek árkülönbözetet fizethetnek egymásnak. Ha a napi tényleges piaci árfolyam magasabb (312 Ft/euró), mint a kötési árfolyam (310 Ft/euró), akkor 1000 euró mellett:– a cég fizet árkülönbözetet, 2 ezer forintot (T 367 – K 384), illetve a korábban fizetett árfolyam-különbözet miatti követelését erre az összegre egészíti ki (T 367 – K 384 vagy T 384 – K 367);– a bank kap árfolyam-különbözetet, 2 ezer forintot (T 384 – K 477), illetve a korábban kapott árfolyam-különbözet miatti kötelezettségét erre az összegre egészíti ki (T 384 – K 477 vagy T 477 – K 384).Ha a napi tényleges piaci árfolyam alacsonyabb (308 Ft/euró), mint a kötési árfolyam (310 Ft/euró), akkor 1000 euró mellett:– a bank fizet árfolyam-különbözetet, 2 ezer forintot (T 367 – K 384), illetve a korábban befizetett árfolyam-különbözet miatti követelését erre az összegre […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.