Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. augusztus 30-án (390. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7672

[…] hogy a közterhek alapjának meghatározása során nem kell az 1,18-as szorzót alkalmazni, ugyanakkor a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás helyett 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó lép be.Az egyes meghatározott juttatásoknál megszűnik az a lehetőség, hogy a munkáltató belső szabályzat alapján vagy minden munkavállalónak azonos formában és mértékben adhasson bármilyen juttatást a magasabb közteher megfizetése mellett.2019-től csak a törvényben nevesítetten felsorolt juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak.Egyes meghatározott juttatás lesz 2019-ben is a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a cégtelefon magáncélú használata, csak az önkéntes biztosítópénztárakba célzott szolgáltatásokra befizetett összeg (de a személybiztosításra befizetett összeg nem), a reprezentáció és az üzleti ajándék (de a csekély értékű ajándék az évi három alkalom helyett csak egy alkalommal), továbbá– az olyan ingyenes vagy kedvezményes esemény keretében, termék vagy szolgáltatás formájában juttatott bevétel, ahol nem állapítható meg egyértelműen, hogy ki és milyen arányban részesül az egyes szolgáltatásokból, valamint– a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem.Hatályon kívül helyezték az Szja-tv. 89. §-ának (6) bekezdését, amelynek alapján a 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat (például az iskolakezdési támogatást, a helyi utazási bérletet, az önkéntes biztosítópénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulást, az Erzsébet-utalványt stb.) egyes meghatározott juttatásként lehetett biztosítani.A nem pénzben adómentesen adható juttatások közül 2019. január 1-jével hatályon kívül helyezték azon rendelkezéseket, amelyek– a lakáscélú munkáltatói támogatás,– a mobilitási célú lakhatási támogatás,– a kockázati biztosítás más személy által megfizetett díja,– a diákhitel-törlesztés megfizetéséhez adott munkáltatói juttatás,– a sportrendezvényekre szóló belépők és a kultúrautalványokadómentességének feltételeit meghatározták, továbbá– a lakáscélú munkáltatói támogatás, illetve a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességének kiegészítő feltételeit rögzítették.Ezek után nézzük meg, mibe kerülnének a munkáltatónak a kérdés szerinti juttatások a 2018. évi, illetve a 2019. évi szabályozás szerint.A havi 8 ezer forint összegű, készpénzben adott béren kívüli juttatás (étkezési célra)– éves szinten 96 ezer forint, az adóalap az 1,18-as szorzóval 113.280 Ft;– az adóalap 15 százaléka személyi jövedelemadó (16.892), 14 százaléka egészségügyi hozzájárulás (15.859);– a munkáltatót terheli: 96.000+16.892+15.859 = 128.751 Ft (a juttatás 134,1%-a).2019-ben sem béren kívüli juttatás, sem egyes meghatározott juttatás nem lehet. Ami lehetséges, az a munkabér. Nem tartjuk jónak azonban olyan munkabérként adni, ami nem válik el az eddig adott munkabértől. Célszerű, ha azt a munkavállaló természetben (utalvány formájában) kapja, és csak a juttatás céljának megfelelően tudja felhasználni.Ha viszont munkabérként adja a munkáltató, akkor a 96 ezer forint nettó bért kell biztosítani. A 96 ezer forint nettó munkabér "kifizethetőségéhez" a munkavállalónak 15 százalék személyi jövedelemadót és 18,5 százalék járulékot kell fizetnie, amelyre a munkáltató által adott bruttó bérnek kell fedezetet nyújtania. Így a nettó bér a bruttó bér 66,5 százaléka.Számítása: […]