Tartozik előjelű számla téves átutalás esetén
Kérdés
A szállító számlája tévedésből kiegyenlítésre került. A belső ellenőrzés megállapította, hogy azokat nem lehetett volna kifizetni. Ezt követően a számlát visszaküldtük a számla kibocsátójának, a könyvelésből kivezettük. A szállító az átutalt összeget nem utalta vissza. A visszajáró pénzt peresítettük, és a tévesen átutalt összegre céltartalékot képeztünk, mivel a számviteli törvény arról rendelkezik, hogy peresített követelést a beszámoló nem tartalmazhat. Mi a teendő a tárgyévben? Hogyan kezeljük ezt a követelést a beszámolóban?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. szeptember 26-án (412. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8023
[…] akkor a társaságnak pénzkövetelése van a szállítóval szemben (a mérlegben az eszközoldalon a követelések között kell kimutatni).Ha szakmai felülvizsgálat nélkül, a teljesítés igazolásának a hiányában a számlákat könyvelték, akkor e számlákat már nem szabad visszaküldeni, nem szabad – a visszaküldésre hivatkozással – a könyvelésből kivezetni. A visszaküldés helyett írásban a szállítótól helyesbítő (sztornó) számlát kellett volna kérni, határidő megjelölésével, peres eljárás kilátásba helyezésével.Ha a szállító nem ad – vitatott számlánként – helyesbítő számlát (a kérdés szerinti esetben nem utalja vissza a pénzt), akkor a határidő elteltével a peres eljárást meg kellett volna indítani, természetesen a nemteljesítés megfelelő dokumentálásával.A mérlegfordulónapi értékelés keretében meg kell győződni a követelések (a pénzkövetelés) helyességéről, jogszerűségéről is, jellemzően a követelések-kötelezettségek egyeztetésével. A kérdésből nem derül ki, hogy a tárgyévet megelőző években ez az egyeztetés a mérlegfordulónapi feladatként megtörtént-e vagy sem? Ha igen, milyen eredménnyel? Az érintett szállító egyáltalán fizetőképes-e? Ezek ismeretében és függvényében lehetett vagy kellett volna értékvesztést elszámolni. Értékvesztést elszámolni igen, de céltartalékot képezni nem lehetett, mivel az adott esetben nem várható kötelezettségről van szó.Téves a kérdező azon véleménye, mely szerint a számviteli törvény arról rendelkezik, hogy peresített követelést a beszámoló nem tartalmazhat. A vitatott és ezért peresített követelést valóban nem lehet felvenni, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. szeptember 26-án (412. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8023
[…] akkor a társaságnak pénzkövetelése van a szállítóval szemben (a mérlegben az eszközoldalon a követelések között kell kimutatni).Ha szakmai felülvizsgálat nélkül, a teljesítés igazolásának a hiányában a számlákat könyvelték, akkor e számlákat már nem szabad visszaküldeni, nem szabad – a visszaküldésre hivatkozással – a könyvelésből kivezetni. A visszaküldés helyett írásban a szállítótól helyesbítő (sztornó) számlát kellett volna kérni, határidő megjelölésével, peres eljárás kilátásba helyezésével.Ha a szállító nem ad – vitatott számlánként – helyesbítő számlát (a kérdés szerinti esetben nem utalja vissza a pénzt), akkor a határidő elteltével a peres eljárást meg kellett volna indítani, természetesen a nemteljesítés megfelelő dokumentálásával.A mérlegfordulónapi értékelés keretében meg kell győződni a követelések (a pénzkövetelés) helyességéről, jogszerűségéről is, jellemzően a követelések-kötelezettségek egyeztetésével. A kérdésből nem derül ki, hogy a tárgyévet megelőző években ez az egyeztetés a mérlegfordulónapi feladatként megtörtént-e vagy sem? Ha igen, milyen eredménnyel? Az érintett szállító egyáltalán fizetőképes-e? Ezek ismeretében és függvényében lehetett vagy kellett volna értékvesztést elszámolni. Értékvesztést elszámolni igen, de céltartalékot képezni nem lehetett, mivel az adott esetben nem várható kötelezettségről van szó.Téves a kérdező azon véleménye, mely szerint a számviteli törvény arról rendelkezik, hogy peresített követelést a beszámoló nem tartalmazhat. A vitatott és ezért peresített követelést valóban nem lehet felvenni, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
