Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. november 7-én (415. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8056

[…] nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. A szigorú számadási kötelezettség alá vonás módját, rendszerét pedig az adott gazdálkodó szervezetnek kell belsőleg, a felelősök megjelölésével szabályoznia.A törvényi előírásból egyértelműen következik, hogy pl. mind a kimenő, mind a bejövő számlákat szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni, és azokról olyan nyilvántartást kell vezetni, amely a számlázott tételekkel kapcsolatos, a számla azonosításához, felleléséhez, megtalálásához, utólagos ellenőrzéséhez szükséges legfontosabb adatokat tartalmazza, ideértve a számla címzettjét, illetve kibocsátóját is, valamint azt is, hogy a számlázott ellenérték kiegyenlítésre került-e és mikor.Ezen nyilvántartás vezetésének módszerét az adott társaságnak kell kialakítania a társaság sajátosságainak figyelembevételével. A szigorú számadási kötelezettség alá vonást tekinthetjük a kimenő, illetve bejövő számlák iktatásának is.Az iktatáshoz, a nyilvántartásba vételhez számos esetben jogkövetkezmény is kapcsolódhat, például a számla kézhezvételéhez az áfa levonhatóságának lehetősége, vagy késedelmi kamat fizetése stb. Ilyen esetben az iktatás, a nyilvántartásba vétel bizonyíték is lehet.A fentiekhez hasonlóan fogalmazhatók meg az értékesítésről, illetve a beszerzésről szóló szerződések iktatásával, nyilvántartásával szembeni követelmények is.Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 77. §-a a bizonylatok kiállításával, a könyvek, nyilvántartások vezetésével, a 78. § a bizonylatok megőrzésével kapcsolatos […]