Veszteség miatti tőkeleszállítás könyvelése
Kérdés
A Számviteli Levelek egy korábbi számában azt írják: A veszteség miatti tőkeleszállítás közvetlenül nem érinti a tagok befektetésének értékét. A mérlegfordulónapi értékelés során azonban előfordulhat, hogy a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél az Szt. 54. §-a szerinti értékvesztést kell elszámolni. Ez az állásfoglalás az Szt. jelenleg hatályos előírásai szerint is érvényes? Ha igen, mi indokolja a tőkekivonással történő tőkeleszállítástól való megkülönböztetést? Véleményem szerint a veszteség miatti tőkeleszállításnál is célszerű lenne a részesedések értékét véglegesen és nem értékvesztéssel csökkenteni, mivel a részesedés szerinti vállalkozás jegyzett tőkéje ebben az esetben is véglegesen csökken. Mivel a leszállítás veszteségrendezésre történik, itt nem lenne kapott ellenérték, és a teljes összeg a pénzügyi műveletek veszteségeként jelenne meg.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. január 9-én (418. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8107
[…] jegyzett tőke leszállítását: T 411 – K 4792.Ha a jegyzett tőkét a veszteség rendezése miatt csökkentik, akkor ez egy olyan gazdasági esemény, amely csak a tulajdonolt társaságot érinti, a saját tőke elemei között történik a könyvelés (T 411 – K 413), amely könyveléssel a saját tőke összevont értéke nem változik. Igaz, hogy csökken a jegyzett tőke összege (a részesedés névértékének megfelelő összeg), de ez a csökkenés nem más gazdálkodóval szembeni kötelezettségnövekedéssel jár. A veszteség nem a tőkeleszállítás időpontjában keletkezett, hanem korábban. Éppen azért, mert korábban veszteséges volt a tulajdonolt társaság, kell a jegyzett tőkét leszállítani. (Természetesen, mert már korábban veszteséges volt a társaság, már akkor a tulajdonosnál az Szt. 54. §-a szerint értékvesztést kellett volna elszámolni! A veszteség tőkeleszállítással történő rendezése az, ami a veszteséget okozó tényezők tartósságára utal! A korábban elmaradt értékvesztés-elszámolást nem lehet a tőkekivonással történő jegyzett-tőke-leszállítás tulajdonosra vonatkozó szabályaival kompenzálni, ha tőkekivonásra nem kerül sor!)Az Szt. 84. §-a (2) bekezdésének f) pontja, az Szt. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti szabály – a törvény egyértelműen fogalmaz – csak akkor alkalmazható, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. január 9-én (418. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8107
[…] jegyzett tőke leszállítását: T 411 – K 4792.Ha a jegyzett tőkét a veszteség rendezése miatt csökkentik, akkor ez egy olyan gazdasági esemény, amely csak a tulajdonolt társaságot érinti, a saját tőke elemei között történik a könyvelés (T 411 – K 413), amely könyveléssel a saját tőke összevont értéke nem változik. Igaz, hogy csökken a jegyzett tőke összege (a részesedés névértékének megfelelő összeg), de ez a csökkenés nem más gazdálkodóval szembeni kötelezettségnövekedéssel jár. A veszteség nem a tőkeleszállítás időpontjában keletkezett, hanem korábban. Éppen azért, mert korábban veszteséges volt a tulajdonolt társaság, kell a jegyzett tőkét leszállítani. (Természetesen, mert már korábban veszteséges volt a társaság, már akkor a tulajdonosnál az Szt. 54. §-a szerint értékvesztést kellett volna elszámolni! A veszteség tőkeleszállítással történő rendezése az, ami a veszteséget okozó tényezők tartósságára utal! A korábban elmaradt értékvesztés-elszámolást nem lehet a tőkekivonással történő jegyzett-tőke-leszállítás tulajdonosra vonatkozó szabályaival kompenzálni, ha tőkekivonásra nem kerül sor!)Az Szt. 84. §-a (2) bekezdésének f) pontja, az Szt. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti szabály – a törvény egyértelműen fogalmaz – csak akkor alkalmazható, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
