Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. március 19-én (422. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8162

[…] miatti kötelezettség összegét. Pénzügyi rendezést nem igényel, de gond lehet a terv szerinti értékcsökkenési leírás áthárításával. (Ez utóbbira még visszatérünk.)Az "A" társaságnál a vissza nem térítendő támogatást egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. Az időbeli elhatárolást az Szt. 45. §-a (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megszüntetni.Ha "B" és "C" társaság véglegesen nyújtja a fejlesztéshez szükséges – megállapodás szerinti – pénzösszeget, akkor azt, mint véglegesen átadott fejlesztési célú pénzeszközt, az egyéb ráfordítások között kell elszámolniuk, az átvevő "A" társaságnál pedig véglegesen fejlesztési célra kapott támogatásként az egyéb bevételek között kell kimutatni, amelyet halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. Az időbeli elhatárolást – ez esetben is – az Szt. 45. §-a (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megszüntetni.Közös tulajdonú társaságot a társaságalapítás általános szabályai szerint lehet létrehozni. Ilyen társaság létrehozása akkor látszik célszerűnek, ha nem egyetlen munkagép, hanem géppark beszerzésében és tartós, viszonylag hosszú ideig tartó kapcsolatban gondolkodnak.Az első két javaslat esetén a munkagép az "A" társaság könyveiben szerepel. Így indokolt a munkagéppel kapcsolatos bevételeket is, és költségeket is az "A" társaság könyveiben kimutatni.Milyen bevételek lehetnek? Ha az "A" társaság a munkagépet bérbeadás útján hasznosítja, akkor az általa számlázott összeg lesz az árbevétele, költsége pedig a terv szerint elszámolt értékcsökkenési leírás (esetenként még az üzemeltetés költségei is). A kettő közötti különbözet az "A" társaság eredménye lesz, pedig az a három társaság által beszerzett munkagéphez kapcsolódik. Az így realizált eredmény átadás/átvételére ma jogszabály nem ad lehetőséget. Legfeljebb véglegesen átadott/átvett pénzeszköz lehet, annak az adójogi következményeivel.Hasonló a helyzet akkor is, ha az "A" társaság bérbeadás nélkül, saját maga használja, hasznosítja a munkagépet. Ez esetben is lehet – természetesen – közvetlenül számlázott tevékenység miatti árbevétel is, vagy egyéb tevékenység árbevételének is része lehet (bár az nem kerül kimutatásra). Ez utóbbi esetben gondoskodni kell – a "B" és "C" társasággal való elszámoláshoz – egy számított, de külön ki nem mutatott bevétel megállapításának a szabályairól.Ha a munkagépet a "B", illetve "C" társaság használja, hasznosítja, akkor a számlázott árbevétel, illetve a számított, de külön ki nem mutatott bevétel a "B", illetve a "C" társaságnál jelenik meg, a költségek között viszont nem szerepel a munkagép terv szerinti értékcsökkenési leírása. A használat, a hasznosítás időtartamával arányos értékcsökkenési leírást az "A" társaságnak indokolt bérleti díj formájában számláznia a "B" és "C" társaság felé, amelyet árbevételként számol el, a "B" és "C" társaságnál pedig költségként (igénybe vett szolgáltatások költségeként) mutatnak ki.A leírtak figyelembevételével meghatározható a közösen beszerzett munkagép egyedi (társaságonkénti) hasznosításának, használatának az eredménye. Hiányzik azonban még a vissza nem térítendő támogatás, illetve a véglegesen fejlesztési célra kapott támogatás időbelileg elhatárolt összegéből az adott üzleti évre megszüntetett, az "A" társaságnál egyéb bevételként elszámolt összege, amely összeg az "A" társaság eredményét növeli.De hiányoznak még azok a költség-ráfordítás elemek is, amelyek a munkagép javításával, karbantartásával, esetleges kihasználhatatlanságával kapcsolatosan felmerülnek. Ezek számított egyenlegének a hasznosítás, használat arányában történő áthárítása megvalósítható az időarányos értékcsökkenési leírással is kombinált "belső" bérleti díj felszámításával, számlázásával. (Ezen bérleti díj megállapításának a módszerét a három társaságnak különmegállapodásba kell foglalnia. […]