Visszáru, raklap bizonylatolása
Kérdés
Olajos magvak előállításával és értékesítésével foglalkozó, élelmiszeripari társaság vagyunk. Az Online Számla adatszolgáltatás miatt a számlahelyesbítések, a visszáru és a raklapok bizonylatolásával kapcsolatban több problémánk is felmerült. A számlahelyesbítések esetén az egy gazdasági eseményhez kapcsolódó korrekciónál, módosításnál kell számlahivatkozást alkalmazni, az online adatszolgáltatás rendszere miatt. Abban az esetben viszont, amikor már a kiszállított késztermékek kiszámlázásra is kerültek, és akár egy vagy több szállítást érintő mennyiségben vennénk vissza árut a vevőtől, mi a helyes eljárás? Ebben az esetben akár hónapokkal korábbi számlákra is hivatkoznom kell? Véleményem szerint ezek – mint visszárus tételek – új gazdasági eseménynek minősülnek, új teljesítési dátummal. Abban az esetben viszont, ha jóváíró – mínuszos – számlát készítünk a vevő felé, az a NAV online rendszere felé nem megy fel. A vevőnek kellene felém számláznia az utólag visszaszállított tételeket? Ez a saját termelésű készlet számviteli elszámolása, a készletrendszerünk miatt nem kivitelezhető. Mi lehet a helyes megoldás? A raklapok tekintetében is hasonló a problémánk. Vannak olyan partnereink, akik nem adnak minden alkalommal csereraklapot, mi kiszámlázzuk. Abban az esetben, ha például nagyobb mennyiséget hoz vissza, akkor több számla módosításaként hivatkozzunk a kimenő bizonylatra? Vagy ha csak jóváíró számla készül (mínusz), akkor az online adatszolgáltatás sérül. A megoldás itt – mivel vásárolt készletről van szó – az lehet, hogy ő számlázza felénk?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. május 28-án (426. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8231
[…] esetben az eladónak módosító számlát kell kibocsátania a ténylegesen értékesített mennyiségnek megfelelően. Ilyenkor az eredeti (módosítandó) számlára valóban hivatkozni kell. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ez a kötelezettség nem az online számlaadat-szolgáltatásból következik, hanem az Áfa-tv. 170. § (1) bekezdés c) pontja írja elő, mint a módosító bizonylatok kötelező tartalmi elemét.A raklapok tekintetében hasonló a helyzet. Sok esetben az a gyakorlat, hogy a raklapokat valójában nem értékesítik az áruval együtt, hanem a vevőnek visszaszolgáltatási kötelezettsége van. Ilyen esetben a raklapok tekintetében nem történik az Áfa-tv. 2. § a) pontja szerinti termékértékesítés, így arról számlát sem kell kiállítani. (A számlán tájékoztató adatként természetesen nem tilos feltüntetni a raklapok mennyiségét, illetve a visszaszolgáltatási kötelezettséget, de annak ilyen esetben jól el kell különülnie, hogy azok nem kerültek értékesítésre.)Amennyiben az áru értékesítésével egyidejűleg a raklapok is értékesítésre kerülnek, azok ellenértékének a számlán értelemszerűen szintén szerepelniük kell. Feltételezve, hogy ezek a raklapok nem betétdíjas termékként vannak nyilvántartásba véve, azok visszavásárlása esetén – hasonlóan a fentiekben leírtakhoz – az eredeti vevőnek kell számlát kiállítania az eredeti eladó felé. Megjegyzendő, hogy a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet 2. § a)-b) pontjai alapján betétdíjas terméknek az ilyen megjelöléssel gyártott, illetve forgalmazott termék, vagy a termék csomagolása minősül, amelynek e megjelöléssel történő gyártását, illetve első forgalomba hozatalát az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnek bejelentették. Amennyiben a raklapok ez alapján betétdíjas göngyölegnek minősülnek, úgy az Áfa-tv. 77. § (2) bekezdés b) pontját kell alkalmazni. Eszerint az adó alapja utólag csökken abban az esetben, ha az értékesítést követően a betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat a vevőnek visszatérítik. Az Áfa-tv. 78. § (1) bekezdés b) pontja szerint ezen adóalap-csökkentés feltétele, hogy a kötelezett az ügylet teljesítését tanúsító számla adattartalmának módosításáról gondoskodjon. A számlamódosításnál az eredeti (módosuló) számlára ilyen esetben is utalni kell.Ha a visszáru vagy a raklapok kezelésénél több ügyletet érintően történik számlamódosítás és visszatérítés, ezáltal az egyes visszáruk (göngyölegek) eredeti ügyletének, illetve az arra vonatkozó számláknak a visszakeresése túlzottan magas adminisztratív terhet jelent a számlakibocsátónak, elfogadható az a megoldás, hogy a legutolsó, visszaszállítással még el nem számolt árut (göngyöleget) értékesítő számlára hivatkoznak. […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*