Tőkekivonás számviteli kezelése


Társaságunk úgy véli, hogy a 2006. évi IV. törvény 160. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésével a tőkekivonás megfelelő számviteli kezelése körül bizonytalanság alakult ki, ezzel kapcsolatosan kérjük a segítségüket. Kérdésünk egyrészt arra irányul, hogy az új Ptk. 3:202-3:203. §-ai szerinti tőkekivonás esetén a Ptk. nem írja elő az Szt. 21. §-ában meghatározott közbensőmérleg-készítési kötelezettséget. Ugyanakkor – tapasztalatunk szerint – közbenső mérleg elkészítésével a tőkeleszállítás körülményeit célszerű alátámasztani. A gyakorlati problémát abban látjuk, hogy amennyiben a tag a közbenső mérleg alapján kívánja meghatározni a kivonható tőke nagyságát, a törtidőszak adózott eredménye felosztásra kerülhet-e vagy sem? Amennyiben a közbenső mérlegben szereplő adózott eredmény is felosztásra kerülhet a tőkekivonás során, akkor ennek számviteli kezelése pontosan hogyan történik a saját tőkét és a taggal szemben fennálló kötelezettségét illetően a társaság könyveiben? Kérdésünk másrészt arra vonatkozik, hogy ha a fenti jogszabályok alapján a társaság a tőkekivonás mellett dönt, akkor hogyan kell eljárni a jegyzett tőkén felüli egyéb tőkeelemek vonatkozásában: pontosabban az Szt. 36. § (2) bekezdésének c) pontjában, 37. § (2) bekezdésének f) pontjában foglaltakat úgy kell-e értelmezni, hogy a jegyzett tőke kivonásának arányában kötelező a tagnak kiadni az egyéb tőkeelemeket, vagy a tag ettől az aránytól eltérhet? Amennyiben a tőkekivonásra vonatkozó határozatban a tulajdonosok kizárólag a jegyzett-tőke-csökkentés mértékéről, módjáról és annak végrehajtásáról rendelkeznek, abban az esetben a saját tőke további elemeinek arányos csökkentésétől eltekinthet-e a társaság, vagy ezzel megsérti az érvényben lévő jogszabályokat? Az utóbbi esettel kapcsolatban, a jogellenes magatartás utólagos megállapításánál pontosan mely jogszabályra hivatkozhat a hatóság, illetve milyen következményekre, szankciókra számíthat a társaság?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. szeptember 24-én (432. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8317

[…] tőketartalék, az eredménytartalék-kivonást az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni. Ha a kft. nem ezen előírások szerint jár el, akkor a számviteli törvény tételes előírásait sérti meg, és viselnie kell a törvénysértés következményeit (erre még visszatérünk!).Az Szt. hivatkozott előírásának indokoltságát maga a Ptk. is közvetett módon alátámasztja. Tekintettel arra, hogy a tőkekivonással történő tőkeleszállítás valójában a társaság (a kft.) részbeni megszüntetését jelenti (a vagyona csökken), indokolt a Ptk. 3:207. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat is figyelembe venni. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további részt a törzsbetétek arányában kell felosztani a társaság tagjai között. Tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállításakor a vagyon további részét (a törzstőkén felüli vagyont) a jegyzett tőke leszállításával arányosan kell a megszűnő törzsbetétek (törzsbetétrészek) és a megmaradó törzsbetétek (törzsbetétrészek) között megosztani, a megszűnő törzsbetétekre (törzsbetétrészekre) jutó részét pedig ki kell adni.Sajáttőke-kivonással történő tőkeleszállítást kell végrehajtani akkor is, ha az üzletrész a Ptk. 3:176. §-a szerint bevonásra kerül.Sem a Ptk., sem az Szt. nem köti közbenső mérleg készítéséhez a tőkekivonással történő tőkeleszállítást. Nyilvánvaló azonban az, hogy a kivonásra kerülő -előbbiek szerinti – saját tőke nagyságának meghatározásához szükség van egy hiteles dokumentumra is. Ebből a célból indokolt az úgynevezett hat hónapos szabályt alkalmazni. Ez azt jelenti, ha a tőkekivonásról hozott határozat szerint a kivonás időpontja a legutolsó számviteli beszámoló fordulónapját követő 6 hónapon belül van (december 31-i mérlegfordulónap esetén június 30-a vagy azt megelőző nap), akkor a lezárt üzleti évről készült éves beszámoló mérlegében szereplő saját tőke (beleértve az adózott eredményt is) részletezett adatai elfogadhatóak. Ha ezen 6 hónapos időintervallumon kívül van a tőkekivonás tervezett időpontja, akkor indokolt az Szt. 21. §-a szerinti közbenső mérleget készíteni. Természetesen, a közbenső mérleg szerinti adózott eredmény is része a saját tőkének, amelyet az eredménytartalék részeként kell számításba venni (növeli vagy csökkenti azt), és a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség előírásakor is az eredménytartalék részét képezi, az eredménytartalékkal szemben kell könyvelni. Így az adózott eredmény is felosztásra kell, hogy kerüljön (ha veszteség, akkor a felosztandó összeget csökkenti!).[Zárójelben jegyezzük meg, ha az eredménytartalék negatív előjelű, akkor először azt kell a tőkeleszállítással rendezni, csak ezt követően lehet tőkekivonásos tőkeleszállítás!]A fentiekben leírtakból következik, […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.