Házipénztár-kezelés szabályai
Kérdés
A házipénztár kezelését, valamint az elszámolásra kiadott előleg szabályait milyen jogszabályok írják elő? Rutinszerűen tudjuk, hogy elszámolási előleget csak akkor vehet fel valaki, ha az előzővel már elszámolt, de ez a szabály milyen jogszabályon alapul? Mi szabályozza a pénztárosok, a pénztár-helyettesítések, pénztárellenőrzések módját? Természetesen a belső szabályaink, de milyen ide vonatkozó jogszabályok vannak? Ismert, hogy az Szja-tv. szabályozza a 30 napon belül el nem számolt elszámolási előleg kamatkötelezettségét, vagy jogszabályban rögzített a készpénzes fizetés felső határa, de milyen egyéb jogszabályok vonatkoznak ezekre a területekre?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. november 26-án (436. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8380
[…] követelményeire, a szigorú számadási kötelezettségre, de arra is, hogy a pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámlaforgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor a könyvekben – a megfelelő bizonylat alapján – rögzíteni kell.Az elszámolásra kiadott előleg összegszerűségére, nagyságára vonatkozóan sincs jogszabályi előírás, annyit kell adni, ami az adott ügylet pénzügyi rendezéséhez szükséges. Ez más összeg lehet, ha készpénz ellenében történő beszerzésről vagy belföldi, illetve külföldi kiküldetésről van szó. Döntsön a cég vezetése, szabályozza a számviteli politikájában és a pénzkezelési szabályzatában. Az elszámolásra kiadott összeg (elszámolásra kiadott előleg) elszámolási határidejére sincs törvényi előírás, hiszen az attól függ, milyen célból történt a pénz kiadása. Annak érdekében azonban, hogy az elszámolásra kiadott összeget (előleget) a magánszemély ne használja saját célra, az Szja-tv. adózási szempontból korlátot állított fel.Az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdése alapján kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni a kizárólag a kifizető tevékenységével összefüggésben, a tevékenységet szolgáló eszköz megszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében – 30 napot nem meghaladó időtartamra – adott előleget, elszámolásra kiadott összeget. Természetesen ez nem zárja ki, hogy az elszámolásra kiadott összeggel 30 napon túl számoljanak el, viselve a teljes időtartamra számított személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót, vagy kamatot fizet a magánszemély.Jogszabály természetesen nem írja elő azt sem, hogy elszámolási előleget csak akkor vehet fel bárki, ha az előzővel már elszámolt. Ha még nem számolt el, de felvett, akkor folyamatosan van nála elszámolásra kiadott összeg, előbb-utóbb 30 napot meghaladó időtartamú lesz, és lehet majd kamatkedvezményből származó jövedelmet számolni, és viselheti annak a terheit a magánszemély (kamat formájában) vagy a cég a már említett módon.A Munka Törvénykönyvének jelenlegi előírásai között nem szerepel a későbbi munkabérfizetés terhére előleg (munkabérelőleg) fizetésének a lehetősége. Az Mt. 161. §-ának (2) bekezdése ugyan megemlíti a munkabérből történő levonások között az előlegnyújtásból eredő követelést is. Ebből az következik, hogy lehet munkabérelőleg, de annak a feltételeit belső szabályzatban vagy a kollektív szerződésben kell rögzíteni.A munkabérelőleg […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. november 26-án (436. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8380
[…] követelményeire, a szigorú számadási kötelezettségre, de arra is, hogy a pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámlaforgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor a könyvekben – a megfelelő bizonylat alapján – rögzíteni kell.Az elszámolásra kiadott előleg összegszerűségére, nagyságára vonatkozóan sincs jogszabályi előírás, annyit kell adni, ami az adott ügylet pénzügyi rendezéséhez szükséges. Ez más összeg lehet, ha készpénz ellenében történő beszerzésről vagy belföldi, illetve külföldi kiküldetésről van szó. Döntsön a cég vezetése, szabályozza a számviteli politikájában és a pénzkezelési szabályzatában. Az elszámolásra kiadott összeg (elszámolásra kiadott előleg) elszámolási határidejére sincs törvényi előírás, hiszen az attól függ, milyen célból történt a pénz kiadása. Annak érdekében azonban, hogy az elszámolásra kiadott összeget (előleget) a magánszemély ne használja saját célra, az Szja-tv. adózási szempontból korlátot állított fel.Az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdése alapján kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni a kizárólag a kifizető tevékenységével összefüggésben, a tevékenységet szolgáló eszköz megszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében – 30 napot nem meghaladó időtartamra – adott előleget, elszámolásra kiadott összeget. Természetesen ez nem zárja ki, hogy az elszámolásra kiadott összeggel 30 napon túl számoljanak el, viselve a teljes időtartamra számított személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót, vagy kamatot fizet a magánszemély.Jogszabály természetesen nem írja elő azt sem, hogy elszámolási előleget csak akkor vehet fel bárki, ha az előzővel már elszámolt. Ha még nem számolt el, de felvett, akkor folyamatosan van nála elszámolásra kiadott összeg, előbb-utóbb 30 napot meghaladó időtartamú lesz, és lehet majd kamatkedvezményből származó jövedelmet számolni, és viselheti annak a terheit a magánszemély (kamat formájában) vagy a cég a már említett módon.A Munka Törvénykönyvének jelenlegi előírásai között nem szerepel a későbbi munkabérfizetés terhére előleg (munkabérelőleg) fizetésének a lehetősége. Az Mt. 161. §-ának (2) bekezdése ugyan megemlíti a munkabérből történő levonások között az előlegnyújtásból eredő követelést is. Ebből az következik, hogy lehet munkabérelőleg, de annak a feltételeit belső szabályzatban vagy a kollektív szerződésben kell rögzíteni.A munkabérelőleg […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
