Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2021. február 25-én (440. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8449

[…] bérleti szerződéssel kell alátámasztani. A bérleti szerződésben – többek között – meg kell határozni a bérleti díj összegét, teljes összegű kifizetésének (számlázásának) időpontját (időpontjait). A bérleti díjat a bérleti szerződésben meghatározott időszakonként (havonta, negyedévenként, évente) könyvelni kell a bérbeadónál árbevételként, a bérlőnél az igénybe vett szolgáltatások költségeként. A bérleti díj kifizetése után a bérbeadónál nincs követelés, a bérlőnél nincs kötelezettség, tehát nincs mit beszámítani.Külön gazdasági esemény az ingatlan adásvétele, még akkor is, ha a bérelt ingatlanról van szó, vagy az adásvétel (például) két nappal a bérleti szerződés megkötése után történik. (Nyilvánvaló, a bérleti szerződés az adásvétel időpontjával megszűnik!)Az adásvételi szerződésben meg kell határozni az eladási/vételi árat, az adásvétel konkrét időpontját. Az adásvétel időpontjával az eladónak (már nem bérbeadó) számlát kell kiállítania, a számla alapján az ingatlant a könyvviteli nyilvántartásokból ki kell vezetnie, 2021-től az eladási ár és a könyv szerinti érték különbözetét egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként kell elszámolnia. A vevő (már nem bérlő) az ingatlant a számlázott összegben először beruházásként mutatja ki, majd ingatlanként állományba veszi.Az adásvételi szerződésnek nem kell tartalmaznia, hogy miért annyi az ár, amennyit a szerződésben rögzítettek, mert különmegállapodást kötöttek.Különmegállapodást köthet a bérbeadó és a bérlő a bérleti szerződéshez kapcsolódóan, amelyben rögzítik, hogy – konkrétan hány év után […]